● news.bsdnet.hu

Telefon nélkül ma már egy lépést sem teszünk, mondhatni, beleköltöztünk a mobilunkba, amely tulajdonképpen a kiterjesztett énrészünkké vált. Az okostelefon az utóbbi másfél évtizedben a mindennapi élet elsődleges szervezőjévé lépett elő: már nem csupán kommunikációs eszköz, hanem személyi asszisztens, tárca, térkép, zseblámpa és hírforrás is egyben. Állandó jelenléte átalakította az életünk ritmusát, elmosódtak a határok munka és magánélet, privát és nyilvános szféra között. Abból, hogy hogyan és mire használjuk a telefonunkat, nem pusztán technológiai következtetéseket lehet levonni, hiszen a telefonhasználat során nyert adatok a társadalmi egyenlőtlenségek mérésére is alkalmasak. Az NMHH 2025-ös felmérésének céljaannak feltárása volt, hogy a 20–60 év közötti felnőtt lakosság körében a társadalmi státusz milyen formában jelenik meg a telefonhasználat mintázatain keresztül. A kutatás egy 2024 márciusa és májusa között 508 felnőtt részvételével zajló szoftveres adatgyűjtésen és egy ezt kiegészítő, reprezentatív, online kérdőíves felmérésen alapult, jelentősége éppen ezért a valós, vagyis nem önbevalláson alapuló digitális viselkedési adatok és a hagyományos társadalmi adatok együttes értékelésében rejlik. A fókuszba emelt korosztály legfiatalabb és legidősebb tagjait négy évtized választja el egymástól, ami technológiai értelemben is „ég és föld”. Három különböző generáció (X, Y és Z) vett részt a felmérésben, így a digitális bevándorlók éppúgy megtalálhatók a mintában, mint a húszas éveik elején járó, az internet és az okostelefonok előtti, kizárólag offline világot jó eséllyel már csak hírből ismerő digitális bennszülöttek. Az adatok a foglalkozáshierarchia és a napi képernyőidő intenzitása között fordított arányosságot mutattak: míg a magasabb képzettségű vezetők és értelmiségiek napi átlaga 2 óra 3 perc volt, addig a szakképzetlen munkásoké 2 óra 58 perc. Ez a különbség részben annak is tulajdonítható, hogy az alacsonyabb státuszú csoportok számára a telefon gyakran az egyedüli digitális eszköz a munka, a kommunikáció és a szórakozás terén, míg a magasabb státuszúak párhuzamosan többféle eszközt is használnak. A legmarkánsabb törésvonal az egyes társadalmi csoportok között a használat céljában jelentkezett. A társadalmi státusz csökkenésével ugyanis a telefonhasználat fókusza az olyan funkcionális, produktivitást növelő célokról, mint a pénzügyi tudatosság vagy az egészséges életmód, a szórakozás és a közösségi média irányába tolódik el. A kutatás összességében több közvetett bizonyítékkal is szolgált a digitális egyenlőtlenségek elméletéhez: azok, akik eleve több erőforrással (például magasabb végzettséggel, jobb jövedelemmel) rendelkeznek, az online tér előnyeit is hatékonyabban tudják kiaknázni. Ezáltal a digitális előnyök tovább erősíthetik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek is érdekelhetnek: Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a HolddalAz vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka? Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a NaprólIgaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal! Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit?Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük? Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolniAzt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk? (Forrás:NMHH)