● news.bsdnet.hu

Mi vezetett oda, hogy az egykori NDK-ból létrejött német tartományokban ma mindenhol egy szélsőjobboldali párt a legnépszerűbb? – az újraegyesítés óta eltelt időket feldolgozó könyv magyarázatot igen, megoldást viszont nem kínál. Olyan ez, mintha valaki hirtelen kitárt volna egy ablakot, s az áporodottság helyére friss, szabad levegő áramolna be – kezdte beszédét az író Stefan Heym 1989 novemberében a berlini Alexanderplatzon, a még éppen létező NDK történetének legnagyobb tüntetésén. Akkor valóban úgy tűnt, rövidesen megnyílik az út a szabadság felé, a jövő elérhetőnek ígérkezett a remény kék színében. Ami a színt illeti, be is következett, csak másképp. Harminchat évvel később, a tavalyi parlamenti választásokon az egykori NDK területén a választók a szavazataikkal a szélsőjobboldali-populista Alternatíva Németországnak (AfD) pártot támogatták elsősorban. A német politikai színdinamikában – ahol a keresztény uniópártok a fekete, a szocdemek a piros, a Zöldek a zöld színnel jelölik magukat – az AfD a kék színt választotta, a voksolás másnapján megjelent szavazatmegoszlási térképek az egykori NDK területét egységes, kék színnel jelölték meg. Sötétkékkel. Fotóriporterek számára igazi csemegében volt része Veres Viktor kollégánknak: a magyar légierő Embraer KC-390 szállítógépén utazva a filmekben látott nyitott rámpás repülésen fényképezhette le, ahogyan megmutatja magát mögöttük a magyar légierő elitje. Páratlan élményhez páratlan képek!