● news.bsdnet.hu

A már nevében is fenyegető prozopometamorfopszia, köznapibb nevén démonarc-szindróma (a továbbiakban pedig csak PMO) egy meglehetősen ritka és kevéssé ismert neurológiai rendellenesség. Az ebben szenvedő személyek  a körülöttük lévő emberek arcát torznak, ijesztőnek vagy egyenesen démoninak látják – noha egyébként felismerik őket, és természetesen tisztában vannak azzal is, hogy a valóságban nem így néznek ki.  A PMO-ban szenvedő betegek a körülöttük lévő emberek arcát torznak, ijesztőnek vagy egyenesen démoninak látják (Forrás: Getty Images) Hogyan látják az emberek arcát a PMO-val élő betegek? Ezek az archallucinációk viszonylag nagy változatosságot mutatnak:  egyes betegek arról számolnak be, hogy kigúvadt szemű, kiálló fogú embereket látnak, mások inkább rajzfilmszerű arcokat írtak le. Ugyanakkor az arcvonások minden esetben nyugtalanítóan összevisszák: egy PMO-ban szenvedő páciens például úgy írt le egy – amúgy teljesen átlagos – arcot, hogy az orra oldalra nyúlik, a szája átlósan fekszik, és az egyik szemöldöke magasabban van, mint a másik. A világ egyik legritkább neurológiai rendellenesség Mint említettük, a PMO rendkívül ritka és titkozatos betegség: 1904 óta kevesebb mint 100 esetet jegyeztek csupán fel. Ráadásul csak pár évvel ezelőtt, egy kutatás során sikerült nagyjából vizualizálni, hogy nagyjából mit és hogyan is látnak az érintett betegek. Az itt látható illusztrációk egy 58 éves, több éve PMO-tól szenvedő amerikai férfi beszámolóira alapulnak, aki többnyire megnyúlt, mély barázdákkal tarkított arcokat látott maga körül. Emiatt ez a vizualizáció természetesen betegspecifikus, és nem vonatkozik minden PMO-val élő betegre.  A bejegyzés megtekintése az Instagramon Hashem Al-Ghaili (@hashem.alghaili) által megosztott bejegyzés További érdekes csavar, hogy a férfi csak a valóságban is látott arcokat érzékelte torznak, a képernyőn vagy a papíron feltűnőeket nem – .a legtöbb PMO-ban szenvedő ember ugyanis nem tesz ilyen különbséget. Viszont ennél a páciensnél a torzulások mindig jelen vannak, nem csak időszakosan, mint a legtöbb hasonló állapotú személynél. Mi okozhatja a prozopometamorfopsziát? A PMO pontos oka még mindig ismeretlen, noha több kutató szerint a különböző agyterületek (azaz a temporális, a nyakszirti, a parietális és a frontális lebeny) károsodásával vagy rendellenességeivel hozható összefüggésbe. Az orvosok a betegséget gyakran pszichiátriai problémaként – például skizofréniaként – értelmezik, nem pedig neurológiai problémaként. Ugyan megfelelő diagnózis esetén a neurológusok néha kezelni tudják a PMO-t okozó állapotot – például az epilepsziát vagy stroke-ot -, a az archallucinációk mögött meghúzódó mechanizmusok továbbra sem ismertek, és néha olyan embereket is érintenek, akiknek nincsenek látható alapbetegségeik. Hogy milyen rettenetesen nehéz – és szó szerint ijesztő  lehet egy ilyen betegséggel élni, azt a CNN két évvel ezelőtti cikke mutatja be, amelyben több érintett is megszólal.  Ilyen például az 59 éves Victor Sharrah, aki pár évvel korábban, egy téli napon tapasztalta meg először a PMO rémisztő tüneteit „A kanapén ültem és tévét néztem, amikor a lakótársam bejött a szobába. Döbbenten néztem, és és nem hittem el, amit látok. Aztán belépett a barátnője, akinek ugyanolyan groteszk arca volt”  Az egykor ismerős arcok mindegyikén ijesztő grimasz jelent meg, a szemeik megnyúltak, bőrük barázdákkal teli. Amikor oldalra fordították a fejüket, Sharrah hegyes füleket látott – pont olyanokat, mint amilyenek Spock viselt a Star Trekben.  „Megpróbáltam elmagyarázni a lakótársamnak, mit látok, és azt hitte, hogy megőrültem. Aztán kimentem az utcára, és minden emberi arcot torznak láttam. Ahogy azóta is folyamatosan. Olyan, mintha démonokat bámulnék. Képzeld el, hogy egy reggel felébredsz, és hirtelen mindenki a világon úgy néz ki, mint egy horrorfilmben szereplő szörnyeteg.” Amikor a saját arcod is torznak látod Néhány PMO-ban szenvedő ember akár a saját arcát is torznak vagy akár sérültnek láthatja. Egy beteg, miközben a tükör előtt állt, látta, hogy az egyik szeme kiugrik az üregéből és lecsúszik az arcán. Mások csak az arc felét látják ferdének vagy deformáltnak. Miután egy daganatot eltávolítottak az agya bal oldalából, az egyik beteg úgy írta le orvosa arcának jobb oldalát, hogy „a szem egy szörnyű, tátongó lyukká, az arccsontja egy üreggé változott; fogak voltak a felső ajkán, és két fül”. Más PMO-betegek úgy jellemezték le az arcokat, hogy olyanok, mint „Dalí híres festményén az órák”. Mások pedig olyan arcok érzékeltek, amelyek sárkányokká vagy halfejekké változtak. Néhány beteg arról számol be, hogy megrövidült karokat lát az archoz tapadva, az emberek szemei ​​elhagyják a koponyájukat és a levegőben forognak, vagy harmadik szemet hallucinálnak az emberek homlokának közepén. Ez nyilvánvalóan az emberi kapcsolataikra és úgy általában a mentális egészségükre is katasztrofális hatással van. Ahogy a fentebb már említett Victor Sharrah nyilatkozta: „Úgy érzem, mintha bezárkóznék. Mintha belülről haldokolnék. Minden arc, amit látok, ami nincs a képernyőn, gonosznak, eltorzultnak és őrültnek tűnik. Úgy értem, szó szerint úgy néz ki, mint valami John Carpenter-filmben”  Bár akadnak ígéretesnek tűnő kísérletek – például színes szemüveglencsék segítségével csökkenthető a torzítás mértéke – a PMO-ra egyelőre nincs hatásos gyógymód.  The post „Mintha egy horrorfilmben élnék és szörnyeket látnék mindenhol” – Ilyen az élet az egyik legritkább neurológiai rendellenességgel first appeared on nlc.