← Vissza

news.bsdnet.hu

Dióssy Klári a gyógyulás folyamatáról: „Harcos vagyok, előre nézek”

Blikk 2026-05-13 07:06
Dióssy Klárinál tavaly áprilisban diagnosztizáltak mellrákot. Az ismert műsorvezető ma már nyugodt és derűs, sugárzik belőle az életigenlés, miközben őszintén mesél a betegségéről, a megpróbáltatásokról és a gyógyulás folyamatáról. Bár az elmúlt év tele volt fájdalommal és kihívásokkal, Klári ma már újra dolgozik, terveket sző, és hálás mindazoknak, akik mellette álltak a nehéz időkben. Gyüre Bernadett Newsroom újságíró Ezeket látta már? A betegség első jeleit zuhanyozás közben vette észre, amikor feltűnt, hogy a két melle nem egyforma. Azonnal orvoshoz fordult, és a mammográfia után biopsziára került sor, amely megerősítette a diagnózist. „A biopszia megrázó eredményét már a férjemmel együtt hallgattuk. Fogta a kezemet, és sírtunk”– emlékezett vissza a Best magazinnak. A diagnózis után az onkológiai intézetben folytatódtak a vizsgálatok, hogy kiderüljön, van-e áttét. Ez az időszak különösen megterhelő volt számára: „A várakozás megviselt, embert próbáló időszak volt. Nem lehetett hozzám szólni, magamba roskadtam, egyfajta önkívületi állapotba kerültem.” A kezelések során Klári számos nehézséggel szembesült, de mindig igyekezett erőt meríteni a családjából és a barátai támogatásából. „A férjem végig mellettem állt, vitt, hozott, ápolt, látta a sebemet, átvállalt minden házimunkát! És négy barátnő – Kriszta, Enikő, Dorka és Dóri –, akik mindent megtettek, ami emberileg lehetséges.” A kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásai megviselték, de mindig talált magában erőt a folytatáshoz: „Harcos vagyok, előre nézek.” A betegség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is mély nyomokat hagyott benne. Klári szerint a trauma nem az, ami velünk történik, hanem az, ami bennünk zajlik. „Feldolgoztam, hogy elvesztettem a kislányomat, és hogy az anyukám hirtelen halt meg. Ezek mély sebeket hoztak felszínre, de nem marcangoltam magam, nem kerestem okokat.” A betegség arra is megtanította, hogy kérni tudjon segítséget, amit korábban sosem tett. Ma már túl van a műtéten, a kezeléseken, és újra dolgozik. Délelőttönként a Kossuth rádióban hallható, hamarosan pedig vendég műsorvezetőként tér vissza a Ridikül című műsorba. Emellett egészségügyi felvilágosító és könyvekről szóló műsorokat is tervez. A mindennapjai változatosak: dolgozik, pihen, főz, kirándul vagy biciklizik. „Az elmúlt évben rengeteget olvastam, kikapcsolt, elterelte a gondolataimat, most pedig öröm, hogy újra bringázhatok, végtelen szabadságot ad.” Klári szerint a rákról beszélni kell, mert sok tabu övezi a betegséget. „Az érintettektől félnek kérdezni, nem mernek segítséget ajánlani, nem tudják, mit mondjanak. Pedig fontos lenne.” Úgy érzi, tartozik azzal a közönségének és a barátainak, hogynyíltan beszéljen a betegségről, és felhívja a figyelmet arra, hogy a rákot nem szabad szégyellni. A hit erejében is hisz, de nem spirituális értelemben. A gyógyulás útján Klári számára a legnagyobb erőt a családja adja: „A két srác, aki mellettem van: a tizenkét éves kamasz fiam, akinek nem volt egyszerű megmondani, hogy anya beteg, de majd meggyógyítják, illetve a férjem, Sanyi, aki kitartóan kísér a gyógyulás útján. Amit elkezdtem, be kell fejezni, ahogy apukám tanította.” Dióssy Klári
Eredeti cikk megtekintése →