← Vissza

news.bsdnet.hu

Furcsa hang a házfalból? A lopódarázs már beköltözhetett

Origo 2026-06-14 19:02
A lopódarázs fészeképítés közben nedves agyagot és sarat használ. Miközben szájszerveivel formázza, simítja és a felülethez rögzíti az építőanyagot, jellegzetes, reszelő vagy csiszológép-szerű hangot ad ki. Ez a zaj sokakat megijeszt, pedig valójában egy szorgos rovar munkájának hangja – írja a Focus . A lopódarazsak nem rajokban élnek, mint a közönséges darazsak. Magányos életmódot folytatnak, minden nőstény saját maga építi fel fészkét és gondoskodik utódairól. A rovar gyakran ereszek alatt, falakon, garázsokban vagy védett sarkokban alakítja ki különleges, csőszerű vagy sejtes szerkezetű fészkét. Az egyes rekeszekbe lebénított pókokat és más rovarokat helyez, majd petét rak melléjük. Amikor a lárva kikel, ezek a zsákmányállatok szolgálnak táplálékul számára. Ez a különleges szaporodási stratégia biztosítja az utódok fejlődését. A jó hír az, hogy a lopódarázs nem veszélyes emberre. Rendkívül békés rovarnak számít, és nem védi agresszívan a fészkét. Csípésre csak nagyon ritka esetben kerül sor, általában akkor, ha közvetlenül megfogják vagy erősen fenyegetve érzi magát. Fullánkját elsősorban zsákmányszerzésre használja, nem pedig védekezésre. A lopódarázs fontos szerepet tölt be a természetben. Virágnektárral és virágporral táplálkozik, így hozzájárul a növények beporzásához. Emellett jelentős mennyiségű pókot és kisebb rovart fogyaszt, ezzel természetes módon segít szabályozni a kerti élővilág egyensúlyát. Ha szeretné támogatni ezeket a hasznos rovarokat: A jó idő beköszöntével egyre több rovar jelenik meg a kertekben és az udvarokon, ami sokaknál azonnal riadalmat kelt. Sokan ilyenkor attól tartanak, hogy darázs lepte el a környezetüket, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. Megérkezett a jó idő, vele együtt pedig a darazsak is egyre nagyobb számban jelennek meg a kertekben és a teraszokon. A darazsak csípése nemcsak fájdalmas lehet, hanem komoly veszélyt is jelenthet, főleg akkor, ha fészket bolygatunk meg.
Eredeti cikk megtekintése →