● news.bsdnet.hu

Június 12-én hatályba lépett az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktuma – egy olyan jogszabálycsomag, amely a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint nem megoldja, hanem tovább mélyíti Európa migrációs válságát. A kötelező szolidaritási mechanizmus, a tagállami hatáskörök további szűkítése és a százmilliós bírságok kilátása olyan konfliktust vetít előre, amelynek tétje túlmutat a pénzügyi kérdéseken: végső soron arról szól, ki döntheti el, hogy kik telepedhetnek le Magyarországon. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a migrációs és menekültügyi paktum bevezeti a kötelező szűrést és a gyorsítotthatár-eljárásokat a külső határokon, ugyanakkor torzítja a Dublin-rendszert és létrehoz egy kötelező szolidaritási mechanizmust. Ifj. Lomnici Zoltán hozzátette, a paktum ehelyett belső újraelosztást erőltet, ami kiszolgáltatottabbá teheti a védelmi vonalban álló országokat, köztük Magyarországot a balkáni útvonalon. Hosszabb távon – mutatott rá – társadalmi-kulturális kockázatok is felmerülnek: demográfiai változások, integrációs nehézségek és közbiztonsági terhek jelentkezhetnek. Az alkotmányjogász szerint a paktum egyik legproblémásabb vonása, hogy a migráció kezelését – amely korábban nagyrészt nemzeti hatáskör maradt – további tagállami hatáskörelvonással kívánja megvalósítani anélkül, hogy valódi, hatékony külső határvédelmet vagy visszatérítési mechanizmust garantálna. Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság a 22/2016. (XII. 5.) és 32/2021. (XII. 20.) határozataiban hangsúlyozta a fenntartott szuverenitás vélelmét: az EU-csatlakozás nem jelenti a teljes szuverenitás feladását. Rámutatott arra is, hogy ha az unió nem gyakorolja hatékonyan a közös hatásköröket – például a külső határvédelmet –, a tagállamok fenntarthatják saját intézkedéseiket, különösen az alkotmányos identitás védelmében.