Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt
Divany
2026-05-13 06:00
Azutóbbi időbenrengeteg új részlet derült ki a neandervölgyiek életéről: tudjuk, mivel ütötték el az időt a gyerekeik, milyen magas volt az értelmi szintjük, és hogyan keveredtek évezredeken át a modern emberrel. A legfrissebb elmélet szerint azonbanhiába voltak okosak, magányos farkasokként éltek.
Ahogyan a környezeti feltételek zordabbá váltak és nőtt a fajok közötti verseny, ők apró,egymástól elkülönített csoportokba húzódtak vissza, így nem volt meg az a társadalmi védőhálójuk, amely átsegítette volna őket a nehéz időkön.
A kutatók térképen is ábrázolták a hanyatlást: először a leginkább elszigetelt keleti populációk tűntek el, és csak a valamivel sűrűbben élő nyugatiak, például az Ibériai-félsziget lakói tudtak még egy ideig kitartani. Végül azonban nekik is befellegzett, mert nem voltak szomszédjaik, akikkelkereskedhettek volna, ha fogyni kezdett az élelem.
Ezzel szemben aHomo sapiens sikere nem az agykapacitásán múlt, hanem azon,hogy őseinkmesteri szinten űzték a kapcsolatépítést.
A korai modern ember virágzó szövetségeket hozott létre, megosztotta tudását más csoportokkal, és közösségekben éltek.
Ez azösszefogás és a közös tudástártette lehetővé, hogy civilizációt építsünk, miközbena magányos neandervölgyieklassan kihaltak.
Bár 2025-ben számosolyan felfedezéslátott napvilágot, amely alapjaiban írta át a„buta neandervölgyi” sztereotípiáját, azonban ezek sem mentették meg őket a kihalástól.
Kiderült például, hogy már 400 ezer évvel ezelőtt, minden más emberi fajt megelőzve ők voltak az elsők, akik tüzet gyújtottak,
sőt, Spanyolországban avilág legidősebb ujjlenyomatátis neandervölgyieknek tulajdonítják. Hiába voltak elég intelligensek az eszközhasználathoz és a zord éghajlat túléléséhez, a legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek szervezete sokkalvédtelenebb volt a környezeti ólommérgezéssel szemben, mint a modern emberé, ami úgyszintén hozzájárult a kihalásukhoz.
Kapcsolódó:Különös elmélet terjed a neandervölgyiekről
Múzsák a csók után
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.
Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!
hirdetés