● news.bsdnet.hu

A legfrissebb éghajlati adatok és kutatási eredmények fényében a közeljövőben több népszerű ázsiai és afrikai metropolisz látogatása is komoly kockázatot jelenthet az oda utazók számára. Az Oxfordi Egyetem új tanulmánya feltárta, mely nagyvárosok lakói és látogatói vannak a legnagyobb veszélyben a globális felmelegedés és az El Niño miatt. A tudósok 220 egymillió feletti lakosszámú világvárost rangsoroltak, és az eredmények megdöbbentőek: a legveszélyeztetettebb települések több mint 95 százaléka Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint a szubszaharai Afrikában található. Szász Eszter Newsroom újságíró Ezeket látta már? A kutatás rávilágított, hogy a hőségkockázat (egy olyan mutató, amely azt méri, hogy a rendkívüli meleg mekkora eséllyel okoz egészségi vagy gazdasági károkat egy városban) szempontjából nemcsak az a mérvadó, hány fokot mutat a hőmérő. A hőség, a társadalmi sebezhetőség és a korlátozott védekezési képesség halmozódása okozza a valódi gondot. Sok afrikai és ázsiai nagyvárosban a rendkívüli hőség extrém szegénységgel, elavult infrastruktúrával és a zöldfelületek, például az árnyékot adó fák hiányával párosul. Ez a kombináció drasztikusan növeli a hőség okozta megbetegedések és a halálozások számát, ami a mindennapokban akár életveszélyes következményekkel is járhat – írja a Daily Mail . A Sustainable Cities and Societies című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hőségriadók világszerte egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek . Mivel jelenleg az emberiség több mint a fele városokban él – és ez az arány 2050-re elérheti a kétharmadot –, a metropoliszok a klímaváltozás legkritikusabb gócpontjaivá váltak. Az ENSZ legfrissebb figyelmeztetése szerint heteken belül megérkezhet az időjárás-befolyásoló El Nino-jelenség új szakasza, amely a klímaváltozással együtt jelentős hatást gyakorolhat a globális klímára. A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése alapján a folyamat 2026 végéig erősödni fog, az időjárás szélsőséges körülményeket idézhet elő. A szakértők szerint az előttünk álló időszak az egyik legintenzívebb lehet a mérések történetében, és nem kizárt, hogy egy úgynevezett szuper-El Nino alakul ki, amely tovább növelheti a globális átlaghőmérsékletet. A kutatók a rangsor felállításakor a demográfiai és gazdasági mutatók – így a lakosság életkora és anyagi helyzete – mellett a hűtési infrastruktúrához való hozzáférést is részletesen vizsgálták. Ez a kifejezés a városok hőség elleni teljes védelmi rendszerét takarja: a mesterséges eszközöket (mint a lakások légkondicionálói és ventilátorai), a természetes zöldfelületeket (a lombos parkokat és utcai fákat, amelyek árnyékot adnak és hűtik a levegőt), valamint a modern építészeti megoldásokat, például az épületek megfelelő szigetelését. A legveszélyeztetettebb városokban ezek a rendszerek hiányoznak, vagy a szegénység és az áramkimaradások miatt elérhetetlenek a lakosság számára. A hőségnek leginkább kitett városok listáját az iraki Al-Basra vezeti, amelyet az indiai Ahmadábád, a mali Bamako és a szintén indiai Nagpur követ. A külföldi turisták által kedvelt célpontok közül is több az élmezőnyben végzett: a vietnámi Ho Si Minh város a 16., az egyiptomi Kairó a 22., a thaiföldi Bangkok pedig a 38. legveszélyeztetettebb hely lett a világon. A skála másik végén a brit városok szerepeltek a legjobban, a vizsgált 220 nagyváros közül ugyanis London bizonyult a legkevésbé sebezhetőnek, míg Glasgow és Birmingham a lista legvégére kerültek. Bár a légkondicionálók iránti kereslet világszerte kilőtt, a kutatók szerint ez a trend egy veszélyes, ördögi körbe lökheti a bolygót. Ha túlnyomórészt erre az energiaigényes hűtési formára támaszkodunk, azzal csak még tovább fokozzuk a globális felmelegedést, ráadásul a legszegényebbek anyagilag sem engedhetik meg maguknak az áramfogyasztást. A szakértők szerint a mesterséges hűtés helyett a városoknak első lépésben olyan alacsony energiaigényű, fenntartható megoldásokat kell előtérbe helyezniük, mint a passzív hűtési technológiák, az épületek árnyékolása, a ventilátorok használata és a városi zöldterületek radikális növelése. Klimatológusok arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi El Niño az elmúlt évtizedek egyik legerősebbike lehet , sőt, akár az 1877-es katasztrofális történelmi eseményhez hasonló globális csapást is mérhet a világra. A jelenség lényege, hogy a Csendes-óceán felszíni hőmérséklete drasztikusan megemelkedik, teljesen felborítva a megszokott időjárási mintákat. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) adatai szerint a tengervíz hőmérséklete már most jóval az átlag felett van, és nagy az esélye annak, hogy az év végére eléri a „nagyon erős” minősítést. Ha a felmelegedés meghaladja a 2 Celsius-fokot , az El Niño „szuper” kategóriájúvá válik. A hirtelen berobbanó jelenség mögött egy ritka meteorológiai együttállás van: egy különleges, hármas ciklonmintázat söpört végig a Csendes-óceánon, amely rekordméretű széllökéseket generált. Ez a légköri esemény egyfajta „tehervonatként” működött az óceán felszíne alatt, és hatalmas tömegű meleg vizet tolt kelet felé, tartósan megemelve a mélyebb rétegek hőmérsékletét is. A történelem során az 1877-es El Niño idején a Csendes-óceán 2,7 Celsius-fokos melegedése világszerte pusztító aszályokat, erdőtüzeket, terméskieséseket és járványokat okozott – Indiában elmaradtak a monszunesők, Brazíliában a folyók tűntek el –, ami végül több mint 50 millió ember, az akkori világpopuláció 4 százalékának halálát okozta. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha egy hasonló mértékű katasztrófa ma sújtaná a modern világot, az akár 250 millió ember életét is követelhetné. Ez magyarázza a most közzétett városi hőségkockázati lista miatti sürgető aggodalmat. el nino