● news.bsdnet.hu

Sok esetben nem feltétlenül az éves csapadékmennyiség csökken jelentősen, hanem annak időbeli eloszlása változik meg. Hosszabb száraz periódusok alakulnak ki, miközben a növények fejlődésük kritikus szakaszában vízhiánnyal küzdenek. Ez komoly stresszt jelent a szántóföldi kultúrák, a gyümölcsültetvények és a kertészeti növények számára egyaránt. Ilyen körülmények között egyre fontosabbá válik minden olyan technológia, amely támogatja a talajéletet, javítja a gyökérzóna állapotát, és segíti a növényeket a környezeti stresszhatások kezelésében. Az emBIO egy aktivált mikrobiológiai készítmény, amely többféle hasznos mikroorganizmust tartalmaz. A készítmény fajgazdagságának köszönhetően széleskörűen alkalmazható a mezőgazdaságban: talajkezelésre, szárbontásra, állománykezelésre és komposztálási folyamatok támogatására egyaránt. A készítményben található mikroorganizmusok – például tejsavbaktériumok, fotoszintetizáló baktériumok, élesztőgombák és fermentációs mikroorganizmusok – támogatják a kedvező talajmikrobiológiai folyamatokat. A cél nem egyetlen baktériumtörzs dominanciája, hanem egy stabilabb és aktívabb mikrobiológiai környezet kialakítása. A talaj nem csupán termesztőközeg, hanem egy élő rendszer. Ha a talajélet aktívabb, javulhat a talaj szerkezete, levegőzöttsége és vízbefogadó képessége is. Nemzetközi vizsgálatok során az emBIO alkalmazása után a talaj mikrobiológiai aktivitása több mint 60%-kal növekedett. Ez arra utal, hogy a kedvező mikroorganizmusok intenzívebb biológiai folyamatokat indíthatnak el a talajban. Tapasztalataink szerint a rendszeresen kezelt talajok morzsalékosabb szerkezetűvé válhatnak, ami segítheti, hogy a kisebb mennyiségű csapadék is könnyebben lejusson a gyökérzónába, ahelyett hogy a felszínen elfolyna vagy gyorsan elpárologna. A gyökérzet fejlettsége kulcsszerepet játszik a víz- és tápanyagfelvételben. Nemzetközi kísérletek során mikrobiológiai kezelés mellett több kultúrában is intenzívebb gyökérfejlődést figyeltek meg. Az alábbi vizsgálatban a kezelt növények gyökérsűrűsége magasabb volt a kezeletlen kontrollhoz képest, ami fejlettebb gyökérzónára és aktívabb növekedésre utalhat. A kezelt növények gyökérzete vizuálisan is fejlettebbnek és sűrűbbnek bizonyult a kontrollhoz képest.– Fotó:emTECH Gyakorlati szempontból ez azért fontos, mert a fejlettebb gyökérzet: A burgonyával, borsóval, szójával és paradicsommal végzett kísérletekben a kezelések nemcsak a növények vitalitását javították, hanem jelentős termésnövekedést is eredményeztek. Az emBIO jelenléte elsősorban a gyökérzóna környezetében fejti ki hatását. Egy kiegyensúlyozottabb mikrobiológiai közegben a növény ellenállóbbá válhat a különböző környezeti stresszhatásokkal szemben. A vizsgálatok során több esetben magasabb klorofilltartalmat, intenzívebb növekedést és jobb növénykondíciót mértek. Több kultúrában is jelentős termésnövekedést tapasztaltak, ami arra utal, hogy az aktívabb talajélet és a fejlettebb gyökérzóna hosszabb távon is pozitívan hathat a növény fejlődésére. A talajkezelés mellett az állománykezelésnek is kiemelt szerepe lehet a növények kondíciójának fenntartásában. Az emBIO lombon keresztül kijuttatva támogatja a növény vegetatív részeit, a levélzetet és a szár stabilitását. A rendszeres lombkezelés hozzájárulhat az intenzívebb növényi működéshez és a stresszhatásokkal szembeni ellenálló képességhez. Egy burgonyával végzett nemzetközi kísérlet során a lombkezelési program adta a legmagasabb terméseredményt a vizsgált kezelések közül. A lombkezelés célja: Fontos tisztázni, hogy a mikrobiológiai technológia nem „esőpótló”. Ha hosszú heteken keresztül egyáltalán nincs csapadék, idővel minden növény vízhiányos állapotba kerülhet. A cél nem az, hogy egy készítmény megszüntesse az aszályt, hanem az, hogy a növényállomány jobb kondícióban legyen, aktívabb gyökérzettel és stabilabb talajélettel rendelkezzen. A talajkezelés és az állománykezelés együttes alkalmazásával gyakorlatilag két oldalról támogatjuk a növényeket: Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a növények ellenállóbbak legyenek a negatív környezeti hatásokkal szemben, és bizonyos mértékig jobban kezeljék a szárazságstresszt is. A mezőgazdaság jövőjében várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak azok a technológiák, amelyek nemcsak tápanyagot biztosítanak, hanem a talaj és a növény biológiai egyensúlyát is támogatják.