● news.bsdnet.hu

A repülőgépen elfogyasztott ételek íze valóban más, mint amit a földön megszoktunk, és ennek nem csupán az ételek minősége az oka. Az ízérzékelésünk összetett folyamat, amelyben nemcsak a nyelvünk ízlelőbimbói, hanem más érzékszerveink, különösen a szaglás is jelentős szerepet játszik. Gyüre Bernadett Newsroom újságíró Ezeket látta már? A szaglás az ízélmény akár 80%-át is meghatározhatja, így ha ez a képességünk csökken, az ízeket is kevésbé intenzívnek érzékeljük. A repülőgépen uralkodó körülmények – például a csökkent légnyomás és a rendkívül száraz levegő – éppen ezt a szaglási képességet befolyásolják negatívan. A repülőgép utasterében a levegő páratartalma alacsonyabb lehet, mint a sivatagban, és a nyomásviszonyok is hasonlóak egy 8000 láb magasságban lévő hegyoldaléhoz. Ezek a tényezők kiszárítják az orrüregeket, illetve csökkentik a vér oxigénszintjét, ami tompítja az érzékszerveink működését, így az ízérzékelésünket is. A háttérzaj szintén jelentős szerepet játszik az ízérzékelés csökkenésében. A repülőgép motorjainak zúgása, a légkondicionáló zaja és az utastársak beszélgetése mind olyan zavaró tényezők, amelyek tovább rontják az érzékszerveink teljesítményét. Kutatások szerint ezek a körülmények akár 70%-kal is csökkenthetik az ízérzékelésünket . Érdekes módon azonban nem minden ízérzékelésre hatnak egyformán a repülési körülmények. A savanyú ízek például alig változnak, míg az édes ízek intenzitása körülbelül 15–20%-kal csökken . A sós ízek azonban jelentősen, akár egyharmadával is gyengülhetnek, ami magyarázatot ad arra, hogy miért tűnhet kevésbé ízletesnek egy sós snack a repülőn. Az ízérzékelés változásának tudományos háttere rávilágít arra , hogy a repülőgépen elfogyasztott ételek ízének megítélése nem csupán szubjektív élmény, hanem objektív fiziológiai folyamatok eredménye. A repülés során az érzékszerveinket érő hatások – a nyomás, a száraz levegő és a zaj – együttesen alakítják át az ízélményt, amit a földön megszokott ízekhez képest tompábbnak érzékelünk. Tudta? Bár az édes és sós ízeket tompábbnak érezzük a repülőn, az úgynevezett umami (az ötödik alapíz, a kellemesen sós-zamatos ízvilág) az intenzív háttérzaj hatására valójában még intenzívebbé válik a levegőben. Ez a tudományos magyarázata annak, hogy miért rendelnek az utasok rendkívül gyakran paradicsomlevet vagy Bloody Maryt a repülőutak alatt, olyanok is, akik a földön egyébként soha nem fogyasztják ezeket. Hogy ezt a drasztikus ízvesztést ellensúlyozzák, a légitársaságok catering cégei gyakran akár 15–30%-kal több sót és fűszert adnak a repülős ételekhez, amelyeket a földön szinte ehetetlenül sósnak éreznénk. Emellett a fogások húsait a száraz levegő miatti kiszáradás ellen az üzemi konyhákon csak félkészre főzik, és a repülőgép speciális gőzsütőiben fejezik be az elkészítésüket közvetlenül a tálalás előtt. (via Mental Floss ) repülőgép