● news.bsdnet.hu

Újabb kereskedelmi vihar csaphat le Európára: Donald Trump amerikai elnök 100 százalékos importvámot helyezett kilátásba a francia borokra és pezsgőkre, ha Párizs nem vonja vissza az amerikai technológiai óriásokat célzó digitális adóját. A borháború kitörésével való fenyegetés különösen érzékeny pillanatban érkezett, hiszen az európai borágazat már most is egyszerre küzd a fogyasztás csökkenésével, a klímaváltozás hatásaival, az exportpiacok bizonytalanságával és az egyre élesebb nemzetközi versennyel. Trump a New York Postnak adott interjújában úgy fogalmazott: az Egyesült Államoknak „nincs más választása”, mint keményen visszavágni, ha Franciaország továbbra is fenntartja a digitális szolgáltatási adót. A vita lényege, hogy Párizs különadóval terheli azokat a nagy digitális cégeket, amelyek jelentős bevételt érnek el Franciaországban. Ez elsősorban az amerikai technológiai óriásokat érinti, Washington szerint pedig diszkriminatív lépésről van szó. Az amerikai elnök nem finomkodott: azt üzente Emmanuel Macronnak, hogy ha Franciaország elengedi az adót, elkerülheti a nyomást. Ha nem, akkor jöhet a 100 százalékos vám a francia borokra és pezsgőkre. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az amerikai piacon brutálisan megdrágulhatnának a francia termékek, ami komoly ütést mérne az egyik legfontosabb európai exportágazatra. A fenyegetés azért is különösen súlyos, mert a borágazat messze nincs jó állapotban. Az európai borpiac évek óta szerkezeti gondokkal küzd: kevesebb bor fogy, változnak a fiatalabb generációk szokásai, egyre többen keresnek alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italokat, miközben az infláció is visszafogta a vásárlóerőt. Az Origo már évekkel ezelőtt is azt rámutatott arra, hogy a bor nem válságálló termék : ha romlik a gazdasági környezet, a minőségi borfogyasztás könnyen luxussá válik. Mint írtuk, a nyugat-európai bortermelők – különösen Franciaország, Olaszország és Németország – már a korábbi válságok idején is érezték a fogyasztás visszaesését, miközben az újvilági borok egyre erősebben szorították őket a nemzetközi piacokon. Most ugyanez a történet sokkal nagyobb tétben játszódik. A globális borfogyasztás történelmi mélypontok közelébe süllyedt, a kereskedelem gyengül, a készletek és az árak pedig egyre több termelőnek okoznak fejfájást. Ebben a helyzetben egy amerikai vámháború úgy érné a francia borászokat, mint derült égből a jégverés. A történet pikantériája, hogy a vita valójában nem is a borról szól. Trump nem a francia borászokkal akar elszámolni, hanem a francia digitális adóval. Csakhogy a kereskedelmi háborúk logikája szerint Washington ott ütne vissza, ahol Párizsnak igazán fáj: a világhírű borokon és pezsgőkön. A francia bor és pezsgő nem egyszerű mezőgazdasági termék, hanem nemzeti jelkép, presztízstermék és fontos exportcikk. Egy 100 százalékos vám nemcsak a termelőknek fájna, hanem az egész francia imázst is megtépázná az amerikai piacon. A luxuspezsgők, a bordeaux-i vörösek vagy a burgundi borok hirtelen olyan árszintre kerülhetnének, amely sok amerikai fogyasztót elriasztana. Ez pedig láncreakciót indíthatna el: ha az amerikai vásárlók kevesebb francia bort vesznek, a forgalmazók más országokból származó palackok felé fordulhatnak. Ebből akár olasz, spanyol, chilei, ausztrál vagy amerikai borászatok is profitálhatnának, miközben a francia termelők piacot veszítenének. Az európai borágazat problémái nem tegnap kezdődtek. Az EU továbbra is a világ vezető bortermelője , de a fogyasztási trendek egyre kedvezőtlenebbek. Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban is nyomás alatt van a piac, miközben a klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabbá vált a termelés. A szélsőséges időjárás – fagy, aszály, hőhullám, jégeső – egyre gyakrabban okoz károkat a szőlőültetvényeken. A termelőknek közben emelkedő költségekkel, munkaerőgondokkal és szigorú szabályozási környezettel is szembe kell nézniük. Nem véletlen, hogy több európai országban már a szőlőültetvények kivágása is napirendre került, mert egyszerűen túl sok bor készül ahhoz képest, amennyit a piac felszív. A borászok egyszerre félnek az olcsó importtól, a piaczavaró döntésektől és a fogyasztói bizalom megingásától. A mostani helyzetben ehhez jön hozzá a vámháború réme, amely az exportpiacokat is bizonytalanná teheti. Bár Trump fenyegetése közvetlenül Franciaországnak szól, a magyar borágazat sem nézheti páholyból az eseményeket. Ha az amerikai piac beszűkül a francia borok előtt, az európai borok egy része más piacokon próbálhat helyet találni. Ez növelheti a versenyt az unión belül is, különösen az árérzékeny kategóriákban. Magyarország számára ez kettős helyzetet teremthet. Egyrészt a magyar borok bizonyos réspiacokon akár lehetőséget is kaphatnak, ha az amerikai fogyasztók alternatívát keresnek a dráguló francia tételek helyett. Másrészt viszont, ha a francia borok nagyobb mennyiségben maradnak Európában, az nyomást helyezhet az árakra és a kisebb borvidékek értékesítési lehetőségeire. A magyar borászatok helyzete eleve érzékeny: a minőségi termelés költséges, a marketingre sokszor kevés forrás jut, a fogyasztókért pedig egyre nagyobb a harc. Egy újabb nemzetközi kereskedelmi konfliktus könnyen tovább növelheti a bizonytalanságot. A fenyegetés időzítése sem véletlenül kapott nagy figyelmet. A G7-csúcstalálkozót Franciaországban, Évianban tartják, vagyis Macron hazai pályán találkozik a világ vezetőivel. Trump üzenete így nemcsak gazdasági, hanem politikai nyomásgyakorlásként is értelmezhető. Washington tehát azt akarja, hogy Párizs hátráljon meg a digitális adó ügyében. Franciaország viszont aligha szeretné azt a látszatot kelteni, hogy egy amerikai vámfenyegetés hatására feladja saját adópolitikai döntését. A vita ezért könnyen túlnőhet a borokon, és az Egyesült Államok, Franciaország, valamint az Európai Unió közötti szélesebb kereskedelmi feszültség részévé válhat.