Ezeket a fajtákat fenyegeti leginkább a szőlő aranyszínű sárgasága
Magyar Nemzet
2026-06-15 08:01
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségre az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Merlot kevésbé, de a Chardonnay, a Zweigelt, valamint a Kékfrankos és Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a szőlő egyik legpusztítóbbnak számító fitoplazmás betegségére. Erre hívja fel a figyelmet a Nébih , amely hazai partnere az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) növényegészségüggyel foglalkozó, PlantHealth4Life nevű kampányának.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzfán és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz.
A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca mára az ország összes vármegyéjében előfordul. A rovar tojásai a szőlőtőkén, az idősebb vesszők foszló kérge alatt telelnek át, majd öt fejlődési szakasz után alakulnak ki a kifejlett egyedek.
Ráadásul az amerikai alanyfajták gyakran teljesen tünetmentesen fertőzöttek.
A hazánkban 2013 óta szőlőn jelen lévő betegség terjedési mértéke és üteme a hatósági intézkedéseknek köszönhetően jelenleg stagnál. Jelentős eredmény, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól.
A Nébih jelzése szerint valamennyi érintettnek fontos azonban szem előtt tartani, hogy a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a megelőzése jelenti, mivel a betegség megtelepedése esetén a károsítómentesség visszaállításának esélye már igen csekély (erről korábbi cikkünket a Magyar Nemzet oldalán ide kattintva nyithatja meg). Éppen ezért a szakemberek és szőlősgazdák részéről elengedhetetlen a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatának ismerete, valamint a védekezéshez szükséges teendők elvégzése.
Európai uniós szinten – a szigorú védekezési protokollok ellenére is – a fitoplazma a teljes EU-s szőlő- és bortermelésben 0,5-1 százalékos állandó globális terméskiesést okoz, ami a kontinens szintjén évente több százmillió eurós gazdasági veszteséget jelent.
Mivel a betegség ellen jelenleg nincs közvetlen növényvédő szer, a szőlő védelmét a terjesztő rovarok elleni, időben elvégzett kezelésekkel és szigorú prevencióval lehet biztosítani:
A Nébih weboldalán vármegyénként, naprakészen követhetők a kötelező védekezési felhívások, határidők, az engedélyezett növényvédő szerek listája és a szakmai anyagok.