● news.bsdnet.hu

Az olajár esésével párhuzamosan a TotalEnergies részvényei több mint 5,5 százalékot estek, a Shell 4,4 százalékos mínuszban van, az Orlen közel 3,5 százalékot veszített az értékéből, az OMV pedig 2,5 százalékkal került lejjebb. A Mol kilóg a sorból, a magyar olajpapír enyhe, 0,6 százalékos pluszban van, de ez inkább egyedi mozgásnak tűnik, a szélesebb európai olajszektorban egyértelműen az eladók dominálnak. A háttérben az áll, hogy az olajcégek profitkilátásai nagyon érzékenyen reagálnak az olajárra, különösen az upstream, vagyis kitermelési üzletágban. A közel-keleti konfliktus idején a befektetők jelentős ellátási kockázatot áraztak, elsősorban a Hormuzi-szoros miatt, amelyen az EIA adatai szerint 2025 első felében napi átlagban 20,9 millió hordó olaj haladt át, ami a globális szállítások ötödének felelt meg. Most viszont pont ez a kockázati prémium kezd eltűnni az árakból. Ha a szoroson keresztüli forgalom fokozatosan helyreáll, akkor csökkenhet az ellátási sokktól való félelem, ami az olajárnak negatív, a nagy integrált olajvállalatok részvényeinek pedig szintén kedvezőtlen. Rövid távon az olajcégek árfolyamát most az határozhatja meg, hogy mennyire bizonyul tartósnak az iráni megállapodás, milyen gyorsan indul újra a forgalom a Hormuzi-szoroson, és meddig esik az olajár a geopolitikai prémium kiárazódása után. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ