● news.bsdnet.hu

Kézzelfogható közelségbe került a február 28-án kitört iráni háború lezárása Donald Trump bejelentése alapján. A felek között közvetítő Pakisztán, majd nem sokkal később az amerikai elnök is arról számolt be nyilvánosan , hogy sikerült Teheránnal megállapodásra jutni, és ezzel egyidejűleg megszűnik a Perzsa-öböl iráni kikötőinek amerikai haditengerészeti blokádja, a világ egyik legfontosabb energiafolyosójának számító Hormuzi-szoroson pedig megnyílik a szabad és díj nélküli áthaladás lehetősége. Az egyezséget pénteken írhatják alá, s bár a piaci reakciók kitörő optimizmusról árulkodnak, többen arra figyelmeztetnek: nem lehet most sem forrón enni a kását. Cikkünk írásakor a Brent nyersolaj ára kevéssel 83 dollár alatt, a WTI olajé pedig 80 dolláron mozgott annak hatására, hogy Trump elnök a közvetítő Pakisztán és Katar után bejelentette a háborút lezáró megállapodást Iránnal. Ez előbbinél 4, utóbbi olajfajtánál közel 5 százalékos mérséklődést jelent az előző napi árjegyzéshez képest, ami azzal egyidejűleh, hogy Trump a Hormuzi-szoros megnyitásáról is beszélt, jelentős piaci optimizmust tükröz. A földgáz ára szintén mérséklődött, hiszen a Perzsa-öbölben nem csak olajtankerek, hanem LNG-szállítók is hetek óta várnak a biztonságos áthaladásra. A háború lezárásról szóló bejelentés nagyon fontos lépés az energiapiaci felfordulás felszámolásában, mely nemrég még 200 dolláros olajárral fenyegetett . Az olaj árának csökkenése és az OPEC legutóbbi döntése nyomán bejelentett termelésnövelés segíthet stabilizálni a piaci folyamatokat, melyek persze nem pusztán a háború nyomán látott energiaár-emelkedésektől, hanem a szállítási láncok töredezettségéről is zavarosak most. Ugyanakkor a megállapodás sok részlete még nem tisztázott, vagy ha ismertté is vált, még nem erősítették meg. Ezek közé tartozik például az is, hogy a félhivatalos iráni állami hírügynökség, a Mehr részleteket tett közzé egy „Irán tárgyalócsoportjához közel álló” forrástól. Ezek megerősítik, hogy lezárul a libanoni háború (azaz Izrael nem támadja szomszédját, Irán pedig így nem is válaszol az izraeli akciókra), az iráni olajra kivetett szankciók felfüggesztését , 24 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni pénzeszköz felszabadítását, valamint annak megerősítését, hogy Irán nem fog atomfegyvereket gyártani. A pénzeszközök felszabadítására és az Iránnal szembeni szankciók szélesebb körű feloldására a tervek szerint a 60 tűzszüneti időszak alatt kerül sor, bár a Mehr hírügynökség jelentése szerint 12 milliárd dollárt bocsátanak Irán rendelkezésére a tárgyalások megkezdése előtt. Ugyanakkor nem csak a részletek egyelőre homályban tartása ad okot némi távolságtartásra a bejelentéssel szemben, hanem inkább az, hogy valóban olyan átfogó súlyú és érvényű-e, miként azt az amerikai elnök beállítani igyekszik. Miként az Oilprice kommentárjában megjegyzi, bár a megállapodás a háború kezdete óta a legkomolyabb diplomáciai áttörést jelenti, a piacok továbbra is feszültek maradnak, amíg a szorost meg nem tisztítják az aknáktól, alá nem írják a megállapodást, és a normális hajózási forgalom helyre nem áll. Így niközben az amerikai elnök azzal ünnepelte a fejleményt 80. születésnapján, hogy „engedjük áramolni az olajat!”, a kereskedők és elemzők jóval óvatosabban fogalmaztak azzal kapcsolatban a Bloombergnek , szintén amiatt, mert az egyezség részletei egyelőre nem ismertek. A hajózási társaságok számára időbe telik a forgalom újraindítása a térségben, az olajmezők termelésének felfuttatása pedig szintén elhúzódhat. A Kpler adatai szerint a Perzsa-öbölben és a térségben rekedt hajók száma Persze az alacsonyabb olajárak – amennyiben tartósnak bizonyulnak – mérsékelhetik az inflációs kockázatokat a jegybankok, köztük az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve számára, amely ezen a héten dönt a kamatszintről. Az olaj mellett az európai földgáz határidős jegyzései hétfőn akár 5,8 százalékkal is estek, miközben az arany és a réz ára emelkedett a gyengülő amerikai dollár hatására. A mezőgazdasági termények ára csökkent, ezek a bejelentés azonnali hatásai. Ám emellett is sokan kételkednek abban, hogy ezzel valóban a tartós béke köszönt be a térségben. – idézi a Világgazdaság Michael O’Hanlon-ot, a Brookings Institution külpolitikai kutatási igazgatóját, aki a Bloombergnek nyilatkozott. Ráadásul a részletek ismerete nélkül is tudható, hogy továbbra sem rendeződött a helyzet azokon a területeken, amelyekre az iráni rezsim amerikai bírálói évek óta választ követelnek. Ezek közé tartozik az iráni ballisztikus rakétaprogram, valamint hogy Teherán támogatja a Hezbollahot és a Hamászt. Semmi nem utal arra, hogy a következő tárgyalási fordulóban ezek a kérdések egyáltalán napirendre kerülnének.