● news.bsdnet.hu

Ők értesülnek elsőként egy jó álláslehetőségről, véletlenül belebotlanak egy ígéretes üzleti lehetőségbe, vagy olyan döntéseket hoznak, amelyek később váratlanul nagy sikert eredményeznek. Egy új tanulmány szerint azonban a szerencse nem feltétlenül a véletlenen múlik. A kutatók szerint a szerencsét gyakran úgy képzeljük el, mint valamilyen különleges adottságot vagy megmagyarázhatatlan jelenséget. Ellen Langer, a Harvard Egyetem pszichológusa azonban már évtizedekkel ezelőtt arra jutott, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni a véletlen események feletti befolyásukat. Későbbi kutatásai során ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a tudatos figyelem jelentős szerepet játszhat abban, milyen lehetőségeket veszünk észre a környezetünkben. Langer szerint az emberek életük jelentős részét „robotpilóta üzemmódban” töltik, megszokott rutinokat követve. Ilyenkor számos olyan lehetőség mellett mennek el, amely kedvező fordulatot hozhatna számukra. Hasonló következtetésre jutott Richard Wiseman brit pszichológus is, aki az 1990-es évektől kezdve vizsgálta a magukat szerencsésnek vagy szerencsétlennek tartó embereket. Kutatásai szerint a szerencsés emberek nem feltétlenül kapnak több pozitív lehetőséget, mint mások. Inkább arról van szó, hogy nyitottabbak az új helyzetekre, több ismeretlen emberrel beszélgetnek, és hajlandóbbak kipróbálni olyan lehetőségeket is, amelyek elsőre bizonytalannak tűnnek. Emellett a kudarcokat is könnyebben dolgozzák fel, így gyorsabban képesek továbblépni egy sikertelen helyzet után. A jelenség jól megfigyelhető a mindennapokban is. Ha valaki például eldönti, hogy zöld BMW-t szeretne vásárolni, rövid időn belül úgy érezheti, hogy mindenhol ilyen autókat lát. Valójában nem lett több zöld BMW az utakon, csupán az agy figyelmi rendszere kezdte kiemelni azokat az információkat, amelyek korábban jelentéktelennek tűntek. A pszichológusok szerint ugyanez történik a lehetőségekkel is: amit fontosnak tartunk, azt sokkal könnyebben észrevesszük. A tanulmány szerzője szerint egyesek a kvantumfizikával is párhuzamot vonnak. A kvantumelmélet szerint bizonyos rendszerek több lehetséges állapotban léteznek mindaddig, amíg meg nem figyelik őket. Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi gondolatok közvetlenül befolyásolnák a fizikai valóságot, a hasonlat mégis érdekes. A kutatók szerint ugyanis figyelmünk meghatározza, hogy a körülöttünk lévő lehetőségek közül melyeket vesszük észre, és melyek maradnak rejtve előttünk. A szakértők szerint a szerencse érzése sok esetben nem a véletlen események számából fakad, hanem abból, hogy mennyi lehetőséget veszünk észre és használunk ki. A tudatos figyelem, a nyitottság és az új helyzetekre való fogékonyság növelheti annak esélyét, hogy pozitív fordulatok érjenek bennünket. A kutatók szerint ezért a szerencse talán nem is misztikus adottság, hanem részben olyan képesség, amely fejleszthető. Minél több dolgot veszünk észre magunk körül, annál több esélyünk lehet arra, hogy a kedvező lehetőségek valóban megtaláljanak bennünket.