● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! A Magyar Hang információi szerint hétfőre állománygyűlésre hívták be a Mediaworks összes dolgozóját, ahol nemcsak egyes munkatársak elbocsátását, hanem csoportos létszámcsökkentést is bejelentenek. Úgy tudjuk, bejelentik azt is, hogy – ahogy azt korábban a HVG.hu is megírta – hetilap lesz a Magyar Nemzetből, a 18 megyei napilap közül a többség szintén heti megjelenésre vált. Megszűnik a Bors bulvárlap (ebből 2025 végén már alig 13 ezret adtak el naponta), és a megmaradó megyei napilapok sem fognak minden hétköznap megjelenni. Három ilyen megyei orgánumnak van esélye egy ideig a túlélésre: azoknak, akinek a zuhanó példányszámok ellenére még maradt jelentős olvasótáboruk. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) lapunk birtokába került legutóbbi elemzése szerint 2025 végén a legnagyobb példányszámú megyei lapok a következők voltak: Észak-Keleti Napló (33.499 példányos napi átlag), Kisalföld (22.588), Vas Népe (17.304). Az már korábban kiderült, hogy az ingyenes Metropol nyomtatását is felfüggesztették, és elküldték a kiadó több orgánumától a külsős és a megbízásos szerződéssel rendelkező munkatársak jelentős részét. Azt már május végén megírtuk , hogy a Mediaworks tartozásra hivatkozva felmondta a Népszava nyomtatását és terjesztését. Úgy tudjuk, ezek a lépések egy előre eltervezett stratégia elemei: a Mediaworks vezetése azzal számolt, hogy a Népszava bedöntése „elviszi a showt” a saját lapjainak bezárása előtt, és az sem véletlen, hogy az utóbbi döntést a Fidesz kongresszusa utáni időpontra halasztották, egyebek mellett azért is, hogy ez elégedetlenkedő médiamunkások ne tudjanak zavart okozni a pártrendezvényen. Lapunkhoz eljutottak olyan információk is, miszerint az IndaMedia tulajdonába került másik napilaptól, a Blikktől is politikai újságírókat küldtek el azzal, hogy a jövőben a közéleti tartalmak helyett inkább a bulvárra kívánnak koncentrálni, és arról is hallottunk híreket, hogy ott is gondolkodnak a napilapos megjelenés ritkításán. Erről kérdéseket küldtünk az IndaMédiának, amely válaszában azt írta: az Ön által leírt információnak semmilyen valóságalapja nincs. A Blikk, mint piacvezető napilap semmilyen módon nem tervezi a megjelenési napok csökkentését, és ahogy eddig is, ezután is maximalizálja a rendelkezésre álló lapterjesztési lehetőséget úgy árushelyszám, mint megjelenési nap tekintetében. Árus terjesztésben a Lapker Zrt.-vel, előfizetéses terjesztésben a Médialog Zrt.-vel együttműködésben biztosítjuk a lap lehető legszélesebb körben történő megjelenését, a hét minden egyes napján. Ez kizárólag a terjesztő partnerek által biztosított szolgáltatásokban bekövetkező változások miatt módosulhat, ilyenről jelenleg nincs információnk.” A válaszban ez utóbbi mondat a kulcselem, hiszen a Népszava, a Magyar Nemzet és a Bors, valamint a megyei lapok kiesésével drasztikusan lecsökken a napilapok száma: a Blikk mellett csak az állami tulajdonban lévő Nemzeti Sport, valamint a független Napi Ász marad. A Nemzeti Sportból – a korábban már említett MATESZ jelentés szerint – naponta kevesebb, mint 10 ezer példányt vásároltak meg 2025 végén szabadeladásban, a Blikkből – mielőtt még megszűntették volna az auditálását, vagyis 2024 végén – naponta összesen (tehát az előfizetésekkel együtt) 37 ezer fogyott. A Napi Ászt utoljára húsz éve, 2006-ban auditálták, akkor összesen 23 ezer példányban adták el naponta – abban az esztendőben a legnagyobb napilap, a Blikk még 246 ezer (!) példányban fogyott, tehát két évtized alatt eltűnt az olvasóik legalább 85 százaléka, és semmi okunk azt gondolni, hogy ez a Napi Ász esetében másképp történt. Nagyvonalúan számolva is nagyjából ötvenezer napilap eladásáért egyszerűen nem érdemes fenntartani azt az egész országot lefedő, rendkívüli drága és munkaerőigényes logisztikai hálózatot, amely egyrészt minden reggel eljuttatja az előfizetők postaládájába a kedvenc napilapjukat (ezt jelenleg a Mediaworks tulajdonában lévő Medialog végzi), valamint a hazánk területén lévő több ezer árushelyre (boltokba, újságárusokhoz, benzinkutakra, stb.) is (ez a Lapker nevű cég feladata). Magyarul, hiába marad életben egy napilap, ha irreálisan drága lesz bizonyos napokon – például hétfőn és szombaton, amikor nem jelennek meg hetilapok – eljuttatni azt az olvasóhoz. Ez a folyamat már rövid távon oda vezethet, hogy Magyarország lesz az első olyan uniós ország, ahol a lakosság többsége számára nem lesz egyetlen elérhető napilap sem. Arról nem is beszélve, hogy más ágazatok is bajba kerülnek – csak egy példát említve, megszűnhet a ma még rendelkezésre álló, újságnyomtatásra alkalmas nyomdai kapacitás többsége. Úgy tudjuk, a hétfőn bejelentendő csoportos létszámleépítés a kiadó minden egységét sújtja, de még a legkevésé érintett részlegektől is elküldik a dolgozók harmadát. A csoportos létszámcsökkentés hivatalos menete az, hogy erről a döntésről a munkáltató köteles írásban tájékoztatni mind az állami foglalkoztatási szervet (ez esetben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot), mind az érintett munkavállalókat – ez történik meg hétfőn. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a foglalkoztatási csoportok szerint az érintett munkavállalók számát, a létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját és az időbeni ütemezését. Cikkünk nyomán a Mediaworks Hungary Zrt. közleményben jelezte: modernizációs célú „szervezeti és portfólió-átalakítást hajt végre, amely a működési struktúra megújítása mellett létszámot érintő változásokkal is jár”. A közlemény szerint az elmúlt időszakban megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások, erősödött a globális platformok és a nagy nemzetközi technológiai vállalatok szerepe, miközben a közönségek ma már több csatornán, gyorsabban, személyre szabottabban és eltérő formátumokban várják el a tartalmakat. A „jövő versenyképességét az határozza meg, hogy egy médiavállalat mennyire képes pontosan érteni, elérni és kiszolgálni közönségét” – írják, hozzátéve: az átalakítás célja, hogy „a Mediaworks hosszú távon is stabil, hatékony és versenyképes médiavállalatként működjön, miközben megőrzi szakmai minőségét, és rugalmasan alkalmazkodik a megváltozott piaci, technológiai és fogyasztói környezethez. A szervezeti és portfólió-átalakítás ennek érdekében a vállalat erőforrásait, folyamatait és fejlesztéseit még közvetlenebbül a közönségek elérésére, megtartására és minél magasabb színvonalú kiszolgálására fókuszálja.”