● news.bsdnet.hu

Az év első durva hőhulláma közeledik, az időjárás-jelentés szerint a 35 Celsius fok alap lesz. És el is érkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor a munkahelyeken megindul a harc, hogy menjen-e a légkondi avagy ne, hogy hány fokon menjen, hogy inkább az igazodjon, aki fázós, vagy inkább az, aki a meleget tűri rosszul? Gondolhatnánk, hogy ez "csak" a kényelemről szól, de a szakértő elárulta: a klíma körüli vita sok esetben afféle dominanciaharccá növi ki magát a munkahelyeken Bejczi Szilvia Rovatvezető-helyettes (Életmód) Ezeket látta már? Az év első nagyon meleg időszaka közeleg, a hőhullám során a 35 fok még egész kellemesnek bizonyul majd az előrejelzések szerint. Európát már májusban meggyötörte egy hasonló hullám. A nagy meleg pedig elhozza a minden évben fellángoló vitát is, hogy menjen-e a klíma a munkahelyen vagy sem, hány fokon menjen, inkább igazodjon az, aki 30 fok alatt fázik, vagy az, aki a 15 fokban érzi kellemesen magát? Szinte nincs olyan munkahely, ahol ez ne jelentene állandóan visszatérő gondot. Dr. Hollósy-Vadász Gábor munkapszichológus szerint az állandó vita tipikus munkahelyi probléma, és nagyon sokszor dominanciaharccá fajul. A Google keresője az elmúlt években szinte teljesen átalakult, a mesterséges intelligencia térnyerése és a személyre szabott algoritmusok miatt. Sok felhasználó úgy érezte, hogy emiatt elveszíti az irányítást a számára elérhető tartalom felett. Erre a problémára reagálva a keresőóriás globálisan is elérhetővé tette a „Preferred Sources” (Preferált források) funkciót, amely gyökeresen megváltoztathatja a hír- és információfogyasztási szokásainkat. – Más a helyzet a különálló irodák esetén és más természetesen az open office, a nagy közös tér. És megint más, ha szabadon dönthetnek a kollégák a klíma hőmérsékletéről vagy ha központilag szabályozva van, a vitára lehetőséget sem adva – kezdett bele az esetek sokféleségének vázolásával a szakértő. – Az open office ilyen szempontból szerencsétlenebb választás, hiszen nagy területen sokféle ember igényének kell megfelelni, míg a saját irodában az ember a saját igényének megfelelően állíthatja be a hőmérsékletet. Jellemzően a nagy, nyitott terekben indul be a dominanciaharc. Megy a vita, ki fázik, kinek van melege, licitálnak egymásra, hogy kinek rosszabb. Ahogy az egyik kolléga távozik a helyiségből, egy másik nyomban átállítja a klímát a saját ízlésének megfelelő hőmérsékletre, vagy épp lekapcsolja. Ezeket a játszmákat általában befolyásolja a belső hierarchia is: ki kinek a formális főnöke, vagy éppen érzi magát annak – adott betekintést a munkahelyi lélektan rejtelmeibe dr. Hollósy-Vadász Gábor. Dr. Hollósy-Vadász Gábor munkapszichológus Rómaiak adták az alapot A legősibb légkondicionálást az ókori rómaiak produkálták: a vízhálózatot és a csatornarendszert használták a falak hűtésére. A modern légkondicionálás alapjait Michael Faraday fizikus és feltaláló tette le 1820-ban Angliában. Ő jött rá, hogy a cseppfolyósított ammónia hűt, ha elpárologtatják. Dr. John Gorrie fizikus 1824-ben olyan kompresszoros berendezést alkotott, amellyel jeget állított elő, majd ezzel a levegőt hűtötte. 1902-től már voltak ipari légkondik, de ezek kifejezetten robbanásveszélyesek voltak. 1922-ben jelentek meg a veszélytelen freongázzal működő gépek – mármint úgy voltak veszélytelenek, hogy legalább nem robbantak, ellenben a Földet és az ózonréteget serényen pusztították. A mai klímák már teljesen veszélytelenek, hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmazhatók – már ha hagyják működni őket. A pitiánernek tűnő probléma bonyolultságát mutatja, hogy jó megoldás igazából nincs rá. Nem lehet rávenni egy fázós embert, hogy megszeresse a klímát, aki meg a meleget tűri rosszul, annak meg hiába magyarázzák, hogy a kinti 35 fokot 28 fokra állított készülékkel lehet csak egészséges mértékben ellensúlyozni, ő szenvedni fog a trópusinak érzett hőségben. Ám az 5-8 foknál több hőmérséklet-különbség meg egészségtelen. – Állandó vita esetén meg lehet vizsgálni a szervezet működését. Mennyire formális, vagy szabadabb elvű. Én jobbnak látom, ha egy központi utasítás van a hőmérsékletre, akkor csak azt az utasítást gyűlölik a kollégák, nem egymást hergelik a vitákkal. A bankfiókokban például egy meghatározott hőmérséklet van, és kötelező egyenruha . Negyven fokban is hosszú nadrág, harisnya, zakó vagy blézer az elvárt viselet, amit tilos levenni. Ebben az esetben nyilván minden dolgozónak melege van, szóval a klíma működését egyöntetűen támogatni fogják. De vannak olyan szervezetek, vállalatok, ahol a munkaruha nem megoldás, vagy egy másik fajta lázadást indítana el. Az élet sok kérdésére, így a klíma szabályozására is az empátia a válasz, meg az alkalmazkodás: egy tartalék pulóver bekészítése vagy egy kis ventilátor az asztalon sokat dobhat a közérzeten, és még a klíma kapcsolóját se kell piszkálni hozzá. klíma