● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása előtt Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország támogatásával június 15-én megnyílik az Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának első tárgyalási klasztere. A magyar diplomácia szerint ezt egy többhetes intenzív tárgyalássorozat és egy kétoldalú magyar–ukrán megállapodás tette lehetővé. A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „Magyarország számára ez egyfajta visszatérés”, miután az áprilisi választások eredménye egyértelműen megerősítette az ország európai elkötelezettségét. Mint mondta, Magyarország „újra európai országként viselkedik”, amely nemzeti érdekeit a szövetségi rendszeren belül érvényesíti. Orbán Anita emlékeztetett arra, hogy Budapest és Kijev többhetes tárgyalás után olyan kétoldalú megállapodást kötött, amely a kárpátaljai magyar kisebbség jogait rögzíti. A megállapodás az anyanyelvhasználatot, az oktatást, a közigazgatásban való részvételt, a kulturális jogokat és a magyar közösségi szimbólumok használatát is érinti. A magyar diplomácia különösen fontos eredménynek tekinti, hogy a dokumentum bekerült Ukrajna és az Európai Unió kisebbségvédelmi akciótervébe is. A megállapodás emellett egy úgynevezett köztes mérföldkövet („benchmarkot”) is tartalmaz. Ennek értelmében, ha Ukrajna nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, az első klaszterben zajló csatlakozási folyamat automatikusan leállhat. Az uniós csatlakozási tárgyalások jelenlegi módszertana hat nagy klaszterre osztja a tárgyalási fejezeteket. Az első, úgynevezett „Alapok” klaszter a jogállamiságot, a demokratikus intézmények működését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és az alapvető jogok érvényesülését foglalja magában. Ez a klaszter kiemelt jelentőségű, mert megnyitása nélkül a tárgyalások többi része sem haladhat előre, lezárására pedig csak a teljes csatlakozási folyamat végén kerülhet sor. Az Európai Bizottság rendszeresen értékeli a tagjelölt ország teljesítményét, és a reformok előrehaladásától teszi függővé a további lépéseket. Ukrajna 2022-ben, az orosz inváziót követően nyújtotta be EU-tagsági kérelmét, és még ugyanabban az évben megkapta a tagjelölti státuszt. Az Európai Tanács 2023 decemberében döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ezt azonban az Orbán-kormány blokkolta, többek között éppen a kárpátaljai magyar kisebbségek jogaira hivatkozva. A csatlakozási folyamat azonban várhatóan még hosszú évekig eltarthat. Kijevnek számos reformot kell végrehajtania a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás és a kisebbségi jogok területén. Az uniós tagállamok egyhangú támogatása a tárgyalások minden szakaszában szükséges. És továbbra is előírás, hogy hadviselő ország nem lehet az EU tagja. Orbán Anita hangsúlyozta: Magyarország továbbra is kizárólag a meglévő uniós csatlakozási metodológia szerinti, teljesítmény- és reformalapú bővítést támogatja. Mint fogalmazott, Budapest nem támogat más megoldást, csak „a normál folyamatot”. Azok az amerikaiak, akik heti több adag sült krumplit fogyasztottak, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki az egészségüket.