Súlyos részleteket fedett fel a NAV belső vizsgálata az aranykonvoj ügyében
ATV
2026-06-15 11:12
Több jogsértést is feltárt a NAV belső vizsgálata az aranykonvoj ügyében.
Törvénysértő lehetett az ukrán pénzszállítók ügyében indított nyomozás több eleme is – erre a következtetésre jutott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) belső vizsgálata egy, a 444 által megszerzett dokumentum szerint. A jelentés több ponton is kifogásolja a Legfőbb Ügyészség, a NAV és a Terrorelhárítási Központ (TEK) eljárását a tavasszal végrehajtott akció kapcsán.
A mintegy harmincoldalas dokumentum szerint már a NAV nyomozó hatóságként történő kijelölése is jogsértő módon történhetett. A Legfőbb Ügyészség ugyanis egy e-mailben megküldött irattal jelölte ki a NAV-ot az ügy kivizsgálására, amely a jelentés szerint nem minősül jogilag érvényes határozatnak.
A NAV vezetőinek összefoglalója szerint az ügyészi utasítás „nem felel meg a hatályos törvényi szabályozásnak” . Ennek ellenére a hivatal a március 5-i akció után utasításként kezelte a dokumentumot, és ennek alapján rendelte el a nyomozást. A jelentés szerint a NAV „az utasítás jogellenességére nem hívta fel az ügyész figyelmét”.
A dokumentum arra is kitér, hogy a nyomozást megalapozó feljelentés mellékletei nem jutottak el a NAV-hoz az eljárás megindításakor. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette március 4-én a Legfőbb Ügyészségnél, azonban a bizonyítékként szolgáló mellékletek hiányoztak a NAV által megkapott iratokból.
A jelentés szerint „az irat tartalmának, vagy legalább kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható” . A NAV megállapítása alapján tehát a nyomozás megindítására úgy került sor, hogy a hatóság nem rendelkezett a gyanút alátámasztó dokumentumokkal.
A belső vizsgálat a TEK bevonásának körülményeit is kifogásolja. A dokumentum szerint a pénzszállítók ügyében eljáró NAV-os vezetőt kész tények elé állították azzal kapcsolatban, hogy a TEK részt vesz az akcióban. A jelentés alapján nem egyértelmű, hogy a terrorelhárítók bevonása a NAV saját kezdeményezése volt-e.
A NAV szerint az elfogás során alkalmazott intézkedések jogszerűsége is kérdéseket vet fel. A jelentésben szerepel, hogy a hatóság „az elfogás, előállítás elrendelésének jogalapját törvénysértő indokkal állapította meg” , amikor az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazta az intézkedéseket. A bilincselés szükségességének vizsgálatát ugyanakkor nehezítette, hogy a körülményeket hiányosan dokumentálták.
További problémaként merült fel az ukránoktól elvett pénzszállítmány és a járművek visszatartásának jogalapja. A jelentés szerint a NAV vezetői március 6-án úgy döntöttek, hogy nem foglalják le a pénzt, és még aznap lezárták a szállítmány szemléjét. A később hatályba lépett kormányrendelet ugyan előírta, hogy az ukrán vagyonnak Magyarországon kell maradnia, azonban a március 6. és 9. közötti időszakban alkalmazott intézkedések indokolása nem szerepel az iratokban.
A dokumentum összegzése szerint „már az elejétől nem érvényesültek megfelelően az anyagi és eljárásjogi büntetőjogi szabályok” . A NAV ezért teljes körű vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a nyomozás minden szakasza megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van, eredményét pedig a tervek szerint nyilvánosságra hozzák.
Az ügy fejleményei közé tartozik, hogy június 11-én benyújtotta lemondását Fürcht Pál , a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. Az ügyészség tájékoztatása szerint a döntés hátterében szakmai nézetkülönbségek álltak az ukrán pénzszállítók ügyének kezelésével kapcsolatban.
„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – közölte korábban az ügyészség.
Korábbi sajtóértesülések szerint az akció végrehajtásáról és időzítéséről kormányzati szinten születhetett döntés. Erre reagálva a Legfőbb Ügyészség azt közölte: „Az aranykonvoj ügyben az ügyészség sem a régi, sem az új kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot. Az ügyészség az ügy kapcsán a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik.”