Magyar Péter titkos dokumentumokra hivatkozva támadta a Fideszt a parlamentben: „Egy dolog miatt nem tudták önök végül megnyitni ezt a migránstábort”
Blikk
2026-06-15 12:40
A parlament hétfői ülésének kezdetén Magyar Péter miniszterelnök mondott napirend előtti beszédet. A kormányfő a vitnyéd-csermajori migránstábor ügyében nyilvánosságra került dokumentumokra hivatkozva szembesítette a korábbi Orbán-kormány több tagját az akkori döntésekkel és nyilatkozatokkal. Beszédében a migrációs paktum kérdését is felvetette, és azt állította, hogy a volt kabinet a nyilvánosság előtt és a kormányzati dokumentumokban eltérő álláspontot képviselt.
Nagy Levente
Newsroom újságíró
Ezeket látta már?
Az Országgyűlés hétfői ülését Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása nyitotta meg. A kormányfő beszédének középpontjában a vitnyéd-csermajori menekülttábor ügye állt, amelynek kapcsán élesen bírálta az Orbán-kormány korábbi döntéseit és több volt minisztert is név szerint megszólított.
Magyar Péter rögtön felszólalása elején azt állította, hogy az Orbán-kormány titokban döntött egy 500 fős menekültbefogadó tábor létrehozásáról az osztrák határ közelében. A miniszterelnök szerint „arról az 500 fős menekültbefogadó táborról van szó, aminek a megépítéséről az Orbán-kormány döntött teljes titokban, a magyar embereket, köztük a saját szavazóikat is átverve”.
A Tisza Párt politikusa több korábbi kormánytagot, köztük Gulyás Gergelyt, Bóka Jánost, Tuzson Bencét, valamint a távollévő Lázár Jánost és Szijjártó Pétert is felelőssé tette a döntésért. Azt mondta, mindannyian részt vettek azokon a kormányüléseken, ahol a beruházásról határoztak.
Magyar szerint az általa nyilvánosságra hozott dokumentumok bizonyítják, hogy a kormány „hónapokon át” foglalkozott a tábor ügyével. Úgy fogalmazott: „Tudták júliusban, tudták augusztusban, tudták szeptemberben, tudta az egész kormány, tudták az érintett miniszterek, tudták a vezető fideszes politikusok, hogy mire készülnek.”
Beszédében kitért arra is , hogy szerinte a beruházás érdekében az ott elszállásolt kárpátaljai magyar menekülteket is el akarták költöztetni. A kormányfő azt állította, hogy a korábbi kabinet „arra adott utasítást, hogy a hatóságok dobják ki a magyar menekülteket a lerobbant kollégiumi épületekből, hogy oda önök, Brüsszel akarata szerint, 500 migránst tudjanak behozni”.
Magyar Péter külön bírálta Gulyás Gergely korábbi nyilatkozatait is. Felidézte, hogy a Fidesz politikusai korábban azt állították, nem menekülttábor, hanem diáktábor épül a területen. „Ön 2024 szeptemberében éppen mit hazudott a magyaroknak? Akkor arról hazudott, hogy nyári diáktábor épül Csermajorban” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza Párt vezetője szerint a hivatalos dokumentumok nem támasztják alá ezt az állítást. Beszédében azt kérdezte: „Miért az szerepel feketén-fehéren minden önök által írt vagy hamisított anyagban, hogy 500 fős migránstábor építéséről döntöttek 5 milliárd forint közpénzből?”
A kormányfő szerint végül a helyi lakosok és a Tisza Szigetek fellépése akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Úgy fogalmazott: „egy dolog miatt nem tudták önök végül megnyitni ezt a migránstábort, ez pedig az, hogy a helyben működő Tisza Szigetek felhívták a sajtó és a mi figyelmünket arra, hogy önök mire készülnek”.
Magyar Péter felszólalásában azt vetette a korábbi kormány szemére, hogy a beruházás előkészítésére már jelentős összegeket költöttek el, ugyanakkor szerinte a mai napig nem számoltak el a közpénzek felhasználásával. A miniszterelnök több alkalommal is azt kérdezte az érintett politikusoktól, hogy „nem érzik úgy, hogy végre abba kellene hagyni a hazudozást, a trükközést és az átverést”.
A miniszterelnök továbbá azt állította, hogy a vitnyédi tábor végül azért nem valósult meg, mert a helyiek, a Tisza Szigetek és részben a Mi Hazánk is fellépett ellene. „Vitnyéd-Csermajorban ma nem azért nincs migránstábor vagy migránsok, mert az Orbán-kormány ne akarta volna ezt megépíteni, feltölteni, hanem azért, mert lebuktak” – mondta.
Magyar Péter ezt követően a migrációs paktum ügyét hozta szóba. Azt állította, hogy a nyilvánosságra került jegyzőkönyvek szerint az Orbán-kormány 2024 nyarán olyan előterjesztést tárgyalt, amely az Európai Unió migrációs paktumának egyes elemeinek magyarországi bevezetésével foglalkozott.
A miniszterelnök szerint az előterjesztést Bóka János minisztériuma készítette, és abban szerepelt a paktum egyes rendelkezéseinek alkalmazása. Magyar Péter a parlamentben azt mondta: „Ön készítette ezt az előterjesztést, kedves alelnök úr? Az egész migrációs paktumot! Ezt nem én írtam, nem a Tisza írta, nem a gonosz Brüsszel írta – ezt az Orbán-kormány írta.”
Beszédében azt is állította, hogy a dokumentumok szerint a korábbi kormány az Európai Bizottsággal arról kívánt egyeztetni, hogy a migrációs paktum bizonyos elemeit a hivatalos határidő előtt vezethesse be Magyarországon. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Önök annak a migrációs paktumnak a határidő előtti alkalmazásához kértek hozzájárulást, amelyről éveken át azt mondták a magyar embereknek, hogy elfogadhatatlan.”
Magyar Péter napirend előtti felszólalására elsőként Toroczkai László , a Mi Hazánk elnöke reagált az Országgyűlésben.
Toroczkai azzal kezdte felszólalását, hogy megköszönte a miniszterelnöknek a vitnyédi migránstábor ügyének felelevenítését. Mint fogalmazott, így lehetősége nyílik arra is, hogy felidézze, miként sikerült megakadályozni a létesítmény megvalósítását. A politikus szerint több fideszes szereplő is azt állította neki annak idején, hogy a területen gyermektábor épül, ezért szerinte nem mondtak igazat a beruházás valódi céljáról.
A Mi Hazánk elnöke vitatta, hogy a Tisza érdemi szerepet játszott volna a tiltakozásokban. Azt mondta, pártja demonstrációt szervezett a helyszínen, ugyanakkor hozzátette, hogy nem kíván vitát nyitni arról, kié az érdem. Véleménye szerint elsősorban a helyi lakosoknak köszönhető, hogy a beruházás végül nem valósult meg, ami szerinte azt mutatja, hogy a civil fellépésnek van ereje.
Toroczkai ezt követően a migrációs paktum ügyére tért át. Állítása szerint június 12-e óta az Európai Unió egészében hatályosak a paktum rendelkezései, ezért szerinte megváltozott a magyar hatóságok mozgástere is a déli határon. A politikus azt mondta, korábbi kérdéseire sem a kormánytól, sem a Tisza politikusaitól nem kapott érdemi válaszokat.
A Mi Hazánk elnöke szerint a migrációs politika gyökere az Európai Bizottság döntéseiben keresendő. Felszólalásában felidézte, hogy a paktumot az Európai Néppárthoz tartozó Ursula von der Leyen terjesztette elő, miközben a Tisza Párt európai parlamenti képviselői szintén az Európai Néppárt frakciójában dolgoznak.
Beszédét éles kritikával zárta, amikor Magyar Péterhez fordulva kijelentette: „Ursula von der Leyen az önök embere!” Toroczkai végül azt mondta, továbbra is konkrét válaszokat vár a miniszterelnöktől a migrációs paktummal és a magyar migrációs politika jövőjével kapcsolatban.
A kormányfő felszólalására reagált Rétvári Bence is. A KDNP frakcióvezetője azzal kezdte beszédét, hogy szerinte ilyen gyenge támadást a Fidesz–KDNP ellen utoljára Márki-Zay Pétertől lehetett hallani.
Rétvári hangsúlyozta, hogy a korábbi kormány következetesen fellépett az illegális bevándorlás ellen, és nem engedte be az illegális migránsokat Magyarországra. A migrációs paktummal kapcsolatban azt mondta, azért utasították el azt, mert álláspontjuk szerint a szabályozás lehetővé teszi, hogy a migránsok belépjenek az Európai Unió területére, miközben később is nehéz őket visszaküldeni.
A politikus szerint éppen ezért építette meg az Orbán-kormány a déli határkerítést, és ezért vállalta a konfliktusokat is Brüsszellel. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország napi egymillió eurós bírságot kapott azért, mert nem volt hajlandó végrehajtani az uniós migrációs szabályokat.
A vitnyédi ügyre utalva Rétvári Bence azt mondta Magyar Péternek: „Ha ön talál migránst Csermajorban, ahányat talál, annyi szotyis Túró Rudit veszek önnek.” A kijelentést követően a miniszterelnök közbeszólt, de a parlamenti közvetítésben nem lehetett hallani, mit mondott.
A fideszes politikus azt állította, hogy a Tisza-kormány valójában a migrációs paktum elfogadására készül, majd később megpróbálja azt az Orbán-kormány döntéseként feltüntetni. Rétvári szerint azonban ez nem felel meg a valóságnak.
Felszólalása végén arra figyelmeztetett, hogy a Fidesz továbbra is ellenzi a migrációs paktum végrehajtását. Kijelentette: nem fogják hagyni, hogy a jelenlegi kormány elfogadja és alkalmazza az uniós migrációs szabályozást Magyarországon.
A Tisza-kormány szombaton nyilvánosságra hozott dokumentumokra hivatkozva azt állítja , hogy az Orbán-kormány 2024-ben egy, a menekültek befogadására alkalmas létesítmény kialakítását készítette elő a Vitnyéd-Csermajorban található ingatlanon, miközben ezt a nyilvánosság előtt következetesen tagadta. Erről Magyar Péter miniszterelnök számolt be.
A kormány honlapján közzétett kormányülési jegyzőkönyvek, emlékeztetők és előterjesztések szerint 2024 augusztusában és szeptemberében több egyeztetés és döntés is született a terület fejlesztéséről. A dokumentumok alapján az elképzelések szerint az ingatlan akár 500 ember befogadására is alkalmas lehetett volna. A beruházás költségét több mint 2,3 milliárd forintra, az éves fenntartás költségeit pedig mintegy 2,9 milliárd forintra becsülték.
A közlemény szerint a kormány 2024. augusztus 21-én felhatalmazta Pintér Sándor akkori belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a vitnyédi ingatlan előkészítésére. Néhány nappal később, augusztus 30-án már a Belügyminisztériumban egyeztettek arról, hogyan lehetne három hónapon belül alkalmassá tenni a területet menekültek fogadására. A tárgyalásokon egyebek mellett konténerek, mobil illemhelyek, rendőri biztosítás, valamint egészségügyi és kiszolgáló létesítmények kialakítása is szóba került.
A dokumentumok szerint 2024. szeptember 11-én Pintér Sándor a kormányülésen részletes tájékoztatást adott a Vitnyéd-Csermajorba tervezett befogadóállomásról. Ekkorra már ismert volt a helyszín, a tervezett befogadóképesség és a beruházás várható költsége is.
A Tisza-kormány ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet , hogy a projekt előkészítésével párhuzamosan több vezető fideszes politikus nyilvánosan tagadta, hogy menekülttábor létesülne a településen. Szeptember 14-én Gyopáros Alpár, a térség akkori országgyűlési képviselője azt közölte, hogy Orbán Viktor megerősítette: „nem lesz Vitnyéd-Csermajorban migránstábor”.
Ugyanezen a napon Menczer Tamás, a Fidesz akkori kommunikációs igazgatója arról beszélt, hogy amíg az Orbán-kormány vezeti az országot, „soha sehol nem lesz migránstábor”. Néhány nappal később, szeptember 26-án Gulyás Gergely is azt nyilatkozta, hogy „Vitnyéden semmilyen menekülttábor nem lesz”, és a kormánynak nincs ilyen terve.
A szombaton közzétett közlemény szerint szeptember 30-án Rétvári Bence, a Belügyminisztérium akkori államtitkára az Országgyűlésben szintén kijelentette, hogy Vitnyéden nem épül menekülttábor. Később Orbán Viktor akkori miniszterelnök is úgy fogalmazott: „Vitnyéden nem lesz menekülttábor, meg sehol se lesz migránstábor.”
A Tisza-kormány álláspontja szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok és a korabeli nyilatkozatok között ellentmondás fedezhető fel, ezért a kabinet szerint indokolt tisztázni, milyen döntések születtek valójában a vitnyédi beruházás ügyében.
A kormányfő napirend előtti felszólalását követően a frakciók napirend előtti felszólalásai következnek.
A parlament igazolhatja Szucsigán László román nemzetiségi szószóló mandátumát. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata által az áprilisi választásra állított nemzetiségi lista első helyén Tát Margit szerepelt, de ő lemondott a nemzetiségi szószóli mandátumáról. A listán második Szucsigán Lászlót a Nemzeti Választási Bizottság jelölte ki szószólónak, miután az országos önkormányzat nem élt jelölési jogával.
A hétfői ülésen interpellációk is lesznek. Azt követően pedig megvitatják, majd szavaznak az alaptörvény tizenhatodik, a Tisza Párt két képviselője által kezdeményezett módosításáról, amely alapján a miniszterelnök legfeljebb összesen - megszakításokkal együtt - nyolc évig kormányozhatja az országot.
Módosítják a végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozatot annak érdekében, hogy a Mi Hazánk frakciója jelölhessen annak élére elnököt. Toroczkai László elnök-frakcióvezető június 1-jén a parlamentben kifogásolta, hogy nem lehet ő a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottság elnöke, Magyar Péter miniszterelnök erre reagálva kijelentette: a Mi Hazánk elnöke fogja vezetni a testületet.
A vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat módosítását követően meg is választják a bizottság tagjait és tisztségviselőit.
Döntés várható Toroczkai László mentelmi ügyében is. Megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, majd fél órán keresztül kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka hétfőn zárul.
parlament