● news.bsdnet.hu

Mától, június 12-étől kell az uniós tagországoknak teljes egészében megfelelniük az EU migrációs paktumából adódó kötelezettségeiknek. Politikai döntést ez már nem igényel, hiszen többségi döntéshozatallal a tagállamok 2024-ben rábólintottak a tervre. Az Orbán-kormány és más országok is ellenezték az uniós többség viszont elfogadta azt. De a paktum továbbra is indulatokat vált ki, így Budapesten is ezrek tüntettek ellene. Fő előnye: egyszerűsíti a menekülteljárásokat, felgyorsítja a döntéshozatalt és elvben a kitoloncolásokat. Ehhez ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az évi 700 ezer európai kiutasításnak jelenleg mindössze 20-30 százalékát tudják végrehajtani, azaz az elutasított kérelmezők 70-80 százaléka továbbra is az unió területén marad. Megerősíti továbbá a tagállamok közötti szolidaritást: ha valamely tagállamra – például a földközi-tengeri Olaszországra – túl nagy nyomás helyeződik, a többiek szerepet vállalnak a tehermentesítésében. Ugyanakkor a probléma nem ott kezdődik, hogy miként osszuk el a bevándorlókat, hanem ott, hogyan tartsuk őket távol egy olyan korban, amikor milliók munkahelyét veheti el a közeljövőben például a mesterséges intelligencia. Fő hátránya: fenntartja, hogy az Európai Unió továbbra is bevándorlási terület. Ezzel fokozza az EU belső problémáit, nehezíti a migránsok integrációját egy kihívásokkal teli világgazdasági környezetben, teret adva egyfelől a migránsbűnözésnek, illetve a migránsokkal szembeni ellenérzéseknek. Mindkét utóbbira elrettentő példa a legutóbbi, belfasti eset. Az EU jelenleg évi mintegy 4,2 millió (külső) bevándorlót fogad (ebbe az unión belüli belső munkavállalók, így a Nyugat-Európában dolgozó magyarok, diákok stb. nem tartoznak bele.) Az illegális határátlépők száma eközben évi százezres nagyságrendben alakult az elmúlt években az unióban. Magyarország az EU külső, Szerbiával közös határán az uniót is védelmezi a migrációs nyomással szemben, miközben napi egymillió eurót (jelen árfolyamon számítva 356 millió forintot) kénytelen fizetni, mert nem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak. Nemcsak hazánkban látják mindezt negatívan. A holland bevándorlási szolgálat illetékesei szerint a paktum egyáltalán nem eredményez kevesebb migránst. A visegrádi országok is ellenkezésüket fejezték ki a paktummal kapcsolatban. A Európai Parlamentben a Fideszt is magába foglaló Patrióták Európáért frakció szembehelyezkedése a legjelentősebb, mások mellett a jövő évi franciaországi elnökválasztáson esélyes Nemzeti Tömörülést is ideértve. De a legnépszerűbb német párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak, az AfD is élesen bevándorlásellenes, ahogyan például az Ausztriában legtámogatottabb politikai erő, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is. A migrációs paktummal az illegálisan érkező migráns legálissá lesz – ez árnyalja Magyar Péter kormányfő szavait, aki szerint hazánkba nem érkezik majd illegális bevándorló. Magyar májusban, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel az oldalán már feltűnően pozitívan nyilatkozott a paktumról, ecsetelve az előnyeit, noha nyíltan nem vallott színt. A részletesebb európai parlamenti vitákon egy-egy felszólaló nyíltan el is mondja, hogy erre gazdasági és demográfiai okokból van szükség – közölte Orbán Balázs, Orbán Viktor előző kormányfő politikai igazgatója a közösségi oldalán. Álláspontja szerint az új kormányfő nem véletlenül nem jelentette ki, hogy elutasítja a migrációs paktumot. – Az illegális bevándorlás szóban történő elutasítása önmagában nem jelent védelmet. Ha ugyanis más országokban legalizálnak migránsokat, és azokat legális úton szétterítik, akkor a következményeket tekintve ugyanott vagyunk. Visszafordíthatatlanul – húzta alá. * Az EU lakosságának jelenleg mintegy 15 százaléka migrációs hátterű. Ez az arány hazánkban ennek kevesebb mint a fele. * Az EU évi mintegy 700 ezer menedékkérőt regisztrál. Hazánkban jelentéktelen az elemszám. * Brüsszelben a népesség mintegy 60 százaléka, Párizsban csaknem a fele, míg Amszterdamban tíz főből négy külföldön született. Mindhárom világvárosban, illetve környékükön migránsgettók, no-go övezetek jöttek létre, ahová a rendőrség is vonakodik bemenni, hogy rendet tegyen. Budapesten a külföldön születettek aránya mintegy hat százalék, bár a belső kerületekben a lakosság egynegyedét is elérheti. Borítókép: 2015 óta migránsok lepték el a nyugat-európai nagyvárosok utcáit (Fotó: AFP)