● news.bsdnet.hu

Újabb magyar király személyazonosságára derült fény. A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatócsoportja a székesfehérvári osszáriumban (csontkamrában) őrzött, évszázadok során összekeveredett emberi maradványokat vizsgálta meg. A több mint 400 egyén genomját feldolgozó projekt során három olyan új személyt találtak, akik hordozzák a specifikus férfiági Árpád-házi (R-ARP) genetikai vonalat. Ezzel a felfedezéssel a korábbi négyről hétre nőtt az ismert és azonosított R-ARP hordozók száma (III. Béla, Szent László, egy eddig ismeretlen Árpád-kori személy és egy ma élő leszármazott mellett). A komplex rokonsági elemzések alapján a szakemberek megállapították, hogy: A kutatás megerősítette az Árpád-ház férfivonalának származását is. Az úgynevezett R1a-Z93 haplocsoport a bronz- és vaskori eurázsiai sztyeppei népekhez köthető, genetikai párhuzamai a Déli-Urál térségétől a Kaukázusig mutathatók ki. Az archeogenetikai adatok kirajzolják a dinasztia lenyűgöző történeti ívét. Miközben a korai uralkodók még erőteljes keleti genetikai komponensekkel rendelkeztek, a dinasztikus házasságok révén a későbbi királyok már teljesen integrálódtak az európai genetikai térbe. A kutatók kimutatták a magyar uralkodók genetikai kapcsolatait a honfoglaló magyar elit tagjaival, valamint olyan középkori főúri családokkal is, mint az Abák, a Corvinok vagy a Báthoryak, ami igazolja, hogy a magyar nemesség szoros házassági hálót alkotott. A nemzetközi tudományos folyóiratban ( iScience ) is publikált tanulmány egyik legizgalmasabb eredménye, hogy II. Béla, III. Béla, valamint az egyik Árpád-kori lelet esetében északi, viking kori egyénekkel is kimutatható a rokonság. Ennek hátterében a Kijevi Rusz fejedelmi családjaival kötött dinasztikus házasságok állnak. A projekt emellett megerősítette Macsói Béla herceg genetikai azonosítását is, akinek Y-kromoszómája megegyezik a Rurik-dinasztiára jellemző ággal. Ugyanakkor a III. Béla király sírja mellett talált magzat maradványai nem mutattak közeli rokonságot az elemzett uralkodókkal, így az ő személyazonossága egyelőre rejtély marad. A kutatásnak a tiszta tudományos sikeren túl komoly szimbolikus jelentősége is van. A Magyarságkutató Intézet hosszú távú célja, hogy a most megszerzett genetikai adatokkal szilárd alapot biztosítson az azonosított magyar királyok és főrangú személyek méltó újratemetéséhez. Az uralkodók földi maradványai így végre visszakerülhetnek az egykori székesfehérvári koronázó bazilika mellett kialakítandó nemzeti emlékhelyre. Ismerd meg Kapu Tibor inspiráló történetét, akit a szabadság utáni vágy végül a csillagok közé emelt. Kövesse az Indexet Facebookon is!