● news.bsdnet.hu

A magyar állam évente mintegy 3,6 milliárd forintot költött a Magyarországon élő kárpátaljai menekültek elszállásolására, ezért a 2024-es, mintegy kétezer embert érintő kilakoltatás mögött elsősorban takarékossági szempontok állhattak – erről beszélt Siewert András, a Migration Aid vezetője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. Új ablakban 2026. június 15. Reggeli gyors - interjú Siewert Andrással 2026.06.15. 08:12 00:00 A menekültügyi szakértő a vitnyédi befogadóállomás körül kialakult viták kapcsán emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1989-ben csatlakozott a Genfi Menekültügyi Egyezményhez, azóta pedig folyamatosan működtek befogadóállomások az országban. Az Orbán-kormány azonban 2016 után több ilyen intézményt bezárt, így a befogadási kapacitás néhány száz férőhelyesre zsugorodott. Siewert szerint emiatt Magyarország felkészületlenül érte a 2022-ben kitört ukrajnai menekültválság. A kormány akkor tornatermeket, kollégiumokat és más ideiglenes szállásokat jelölt ki, köztük a vitnyédi létesítményt is, ahol elsősorban Kárpátaljáról érkezett családokat helyeztek el. A fordulat 2024 nyarán következett be. Egy kormányrendelet módosításával több ezer, Magyarországon tartózkodó kárpátaljai menekült elveszítette az állami lakhatási támogatásra való jogosultságát, ezért 2024 augusztusában el kellett hagyniuk addigi szállásaikat. A Migration Aid vezetője szerint a döntés mintegy kétezer embert érintett. A legtöbben Nyugat-Európába távoztak és ott próbáltak menekültstátuszt kérni, mások visszatértek Ukrajnába, illetve rokonoknál, ismerősöknél vagy civil szervezetek segítségével találtak ideiglenes elhelyezést. Siewert András szerint a lépés mögött feltehetően költségvetési megfontolások álltak. Mint mondta, a kétezer ember ellátása éves szinten körülbelül 3,6 milliárd forintjába került a magyar államnak. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: önmagában nem rendkívüli, hogy a kormány új idegenrendészeti befogadóállomásokat hoz létre. Emlékeztetett arra, hogy korábban Kiskunhalason is gyorsan épült konténertábor, a tranzitzónák pedig szintén néhány hónap alatt jöttek létre. Szerinte Vitnyéd azért vált politikai üggyé, mert a kormány 2024 őszén kifelé mást kommunikált, mint amit a háttérben előkészített. A beszélgetésben szóba került az is, hogy az új kormánynak mit kell tenni, hogy az ország megszabaduljon a napi egymilliós büntetés alól. Siewert szerint ehhez nem feltétlenül több ezer új férőhelyre lenne szükség, hanem arra, hogy az ország rendelkezzen működő kríziskapacitásokkal, amelyek egy újabb menekültválság esetén gyorsan használhatók. Példaként a jelenleg nagyrészt üresen álló vámosszabadi befogadóállomást említette. A Migration Aid vezetője szerint azonban a legfontosabb változtatás nem az infrastruktúrát, hanem a menekültügyi szabályozást érinti. Jelenleg ugyanis Magyarország olyan adminisztratív feltételekhez köti a menedékkérelem benyújtását, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik a legális menekültügyi eljárások megindítását. Példaként említette, hogy ha valaki dél felől jön, neki a szerb-magyar nagykövetségen kell igényben nyújtania arra, hogy ő igényelhessen magyarországi menekült státusz. Siewert András szerint Orbán Viktor nem mondott igazat , amikor azt mondta a minap, hogy Magyarországon nincsenek migránsok. Szerinte az ország továbbra is része a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak, és bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, az elmúlt években is tízezres nagyságrendben haladhattak át Magyarországon illegális határátlépők és embercsempészek segítségével érkező migránsok. A menekültügyi szakértő szerint ezt jelzi az is, hogy Ausztria a mai napig fenntartja a határellenőrzést a magyar-osztrák határszakaszon. A teljes beszélgetést a fenti lejátszókra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért az adás meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)