● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió egyre intenzívebben vizsgálja, hogyan erősítheti élelmezésbiztonságát a geopolitikai feszültségek, a klímaváltozás és az ellátási láncok sérülékenysége közepette. A figyelem középpontjába Finnország került, amely évtizedek óta működtet olyan stratégiai készletezési rendszert, amely képes kezelni a háborúk, járványok vagy más válsághelyzetek okozta ellátási zavarokat. A rendszer működését jelenleg a Nemzeti Vészhelyzeti Ellátási Ügynökség (NESA) koordinálja. A finn megközelítés alapja, hogy az országnak bármilyen válsághelyzetben képesnek kell lennie az alapvető ellátás fenntartására. A felkészülés nem kizárólag katonai konfliktusokra irányul, hanem a természeti katasztrófákra, járványokra, energiaválságokra és a globális kereskedelem zavaraira is. A készletezés a köz- és magánszféra együttműködésére épül. A decentralizált rendszer növeli az ellátás biztonságát és csökkenti a sérülékenységet. Jelenleg Finnország mintegy öt hónapnyi kőolajtermék-fogyasztásnak megfelelő készlettel rendelkezik, miközben a gabonatartalékok körülbelül kilenc hónapra elegendőek. A készletszinteket folyamatosan felülvizsgálják a kockázatok függvényében. A finn rendszer egyik fontos eleme a vetőmagok és a mezőgazdasági inputanyagok tartalékolása. A szakemberek szerint a megfelelő mennyiségű vetőmagkészlet biztosíthatja a termelés folytonosságát még kedvezőtlen termésévek vagy rendkívüli helyzetek esetén is. A finn gazdaszervezetek ugyanakkor felvetették, hogy a gazdálkodók nagyobb szerepet kaphatnának a készletek tárolásában. Véleményük szerint a tároló- és szárítókapacitások fejlesztésének támogatása jelentős vidéki beruházásokat generálhatna, miközben hozzájárulna egyes stratégiai ágazatok fejlődéséhez is. Az elmúlt évek válságai nyomán az Európai Bizottság több intézkedést is kezdeményezett az ellátásbiztonság növelése érdekében. A koronavírus-járvány tapasztalatai után vészhelyzeti élelmezésbiztonsági terv készült, később pedig a kritikus fontosságú termékek stratégiai készletezésére vonatkozó elképzelések is megjelentek. A 2027 utáni agrárpolitikai javaslatok között szerepel, hogy a tagállamok nemzeti élelmezésbiztonsági terveket dolgozzanak ki, amelyek tartalmazzák a készletfigyelési rendszereket és a válságkezelési mechanizmusokat is. A finn tapasztalatok azt mutatják, hogy a stratégiai készletezés nem csupán biztonságpolitikai kérdés, hanem a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosszú távú stabilitásának egyik alapfeltétele is lehet. Az elmúlt évek geopolitikai eseményei és az egyre gyakoribb ellátási zavarok miatt az Európai Unióban is erősödik az a szemlélet, hogy a válságálló élelmiszer-rendszerek kialakítása stratégiai jelentőségű feladattá vált. A következő években várhatóan tovább erősödik a vita arról, hogy milyen mértékben és milyen formában érdemes uniós, illetve nemzeti szinten stratégiai mezőgazdasági és élelmiszer-tartalékokat fenntartani. Forrás: euractiv.com Indexkép: Shutterstock