● news.bsdnet.hu

Magyarországon aKözponti Statisztikai Hivatal(KSH) adatai szerint 2025-ben összesen 2 413 071 olyan személy volt, aki öregségi nyugdíjban, illetve valamilyen egyéb jogcímen kapott nyugellátásában részesült. A tárgyévben nyugdíjba vonulók számát előre pontosan nem lehet tudni, az adatokat a statisztikai hivatal utólag vezeti fel. Általánosságban véve évente 80-100 ezer honfitársunk vonul nyugdíjba, az öregségi nyugdíj kapcsán 2026-ban alapértelmezésként azok az 1961-ben születettek érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt (65 év), akik rendelkeznek legalább 20 év szolgálati idővel. Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy több olyan jogcím van, aminek eltöltött idejét nem veszik figyelembe szolgálati időként. Szolgálati időnek elsősorban az az időszak számít, amikor biztosítási jogviszony állt fenn, és történt nyugdíjjárulék-fizetés. AMagyar Államkincstárközlése szerint szolgálati idő lehet többek között: A szolgálati jogviszony alapja a biztosítási jogviszony. Ide tartozhat többek között a munkaviszony, egyes vállalkozói jogviszonyok, a táppénz, az ápolási díj, a gyermekgondozási ellátások, valamint bizonyos feltételekkel a katonai szolgálat és az 1998 előtti nappali felsőfokú tanulmányok ideje is. Sokan azonban csak a nyugdíjigénylés előtt szembesülnek azzal, hogy egyes időszakok nem számítanak bele a szolgálati időbe. A fizetés nélküli szabadság például csak akkor vehető figyelembe, ha arra az időre történt járulékalapot képező jövedelemkifizetés. Ellenkező esetben az adott hónapok vagy évek kieshetnek a nyugdíjszámításból. Hasonló probléma merülhet fel hosszabb munkanélküli időszak esetén is. Az álláskeresési ellátás folyósításának ideje még szolgálati idő lehet, de önmagában a munkanélküliség nem feltétlenül számít annak. Az imént megnevezett időszakok nem nevezhetők rendkívülinek, szokatlannak, viszonylag sokan lehetnek azok, akik életük egy-egy szakaszában érintettek lehetnek ezekben. Vannak azonban további olyan időszakok is, amelyeket a jogállásuk vagy egyéb sajátosságaik miatt nem sorolják a szolgálati idők közé. APiac & Profitösszeállítása alapján ezeket mutatjuk be. Az idei szja-szezonban is lehet feladata egyes, nyugellátásra jogosultaknak. Bár a nyugdíj szja-mentes, de előfordulhat, hogy a nyugellátást kapó, egyébként nyugdíjas éveit töltő személynek amellett adóköteles bevétele keletkezik. Ennek esete az, ha a nyugdíjasnak ingatlan-bérbeadásból származik bevétele – részleteketaz Origón ebben a cikkben talál. Előfordulhatnak olyan hosszabb időtartamok, melyek nem számítanak bele a szolgálati időbe, és így akár hosszú éveket is kivehetnek a szolgálati idővel igazolt időszakból. Ezek közé tartozik a letartóztatás és a szabadságvesztés, melyek időtartama főszabály szerint nem minősül szolgálati időnek, kivéve, ha az érintettet később jogerősen felmentették vagy az eljárást megszüntették. A vállalkozók és őstermelők esetében különösen fontos a járulékok rendezése. Ha nyugdíjjárulék-tartozás áll fenn, az érintett időszakot a nyugdíjbiztosítás nem feltétlenül fogadja el szolgálati időként. Kevesen tudják azt is, hogy részmunkaidő vagy alacsony jövedelem esetén nem mindig számít teljes szolgálati évnek az adott időszak. Ha a kereset nem érte el a minimálbért, akkor arányos szolgálati időt állapíthatnak meg. A saját jogú nyugdíj mellett végzett munka pedig már nem növeli tovább a szolgálati időt. A felsőfokú tanulmányok esetében is fontos a dátum: nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai évek alapvetően csak az 1998 előtti időszakra számíthatók be szolgálati időként. Jó hír viszont, hogya Nők 40 lehetőségtovábbra is érvényben van Magyarországon. Nőként a 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyugdíjba lehet vonulni, ha legalább 40 év jogosultsági időt – ezen belül legalább 32 év keresőtevékenységgel, munkavégzéssel szerzett jogosultsági időt – szerezett a nyugdíjat választó állampolgár. A Nők 40 esetében ugyanakkor szigorú szabályok érvények, mert nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek, ezért különösen fontos az adatok pontos ellenőrzése. A szakértők szerint a legfontosabb lépés az adategyeztetés. A nyugdíj előtt állók bármikor kérhetnek adategyeztetést a kormányhivataltól. Érdemes évekkel a nyugdíj előtt ellenőrizni, hogy minden munkaviszony, járulékfizetés és jogosultsági idő megfelelően szerepel-e a nyilvántartásban. A hiányzó igazolások, rendezetlen járuléktartozások vagy félreértett szabályok akár évekkel is csökkenthetik az elismert szolgálati időt.