● news.bsdnet.hu

A világra jövetelt követő első hetekben a gidák túlélését a lapulási reflex és a teljes szagtalanság biztosítja; álcázó testszínük és semleges illatuk következtében elkerülik a rájuk leselkedő ragadozók figyelmét. A gabonatáblákban, erdőkben ez elegendő védekezési stratégia, azonban a rétek, lucernások kaszálása során ez a legfőbb veszélyforrás is egyben – írja az Origo. A gidák az érkező traktorok zajára sem ugranak fel, hanem továbbra is mozdulatlanul lapulnak, ami akár végzetes is lehet számukra. Évente akár 10 ezer őzgida is áldozatul eshet a tavaszi kaszálásoknak. Ezért is olyan fontos lépés a 2024-ben elindult drónos gidamentés, amely ingyenes szolgáltatásként áll a vadászatra jogosultak és a gazdák rendelkezésére, így támogatva az őzállomány megóvását és a természetvédelem céljait. A mentési módszer egyszerű és jól szervezett. A kaszálás előtt a földhasználó jelzi a vadászatra jogosultnak a munka várható kezdetét, ő értesíti a drónpilótát, aki közvetlenül a traktor megérkezése előtt végigrepüli a munkaterületet. Ha találnak veszélyben lévő gidát , biztonságba helyezik, és a kaszálás végeztével szabadon engedik, amit az őzsuta gyorsan megtalál és továbbnevel. Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya 2024 májusában Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadászok részvételével kezdte meg az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben a kaszálandó területeken az őzgidák mentését. Az életmentésen túl egy kutatási programot is indítottak: megjelölték a mentett egyedeket a további nyomonkövetésük érdekében. A program kezdeti nehézségeiről és a sikerekről ide kattintva olvashat bővebben.