● news.bsdnet.hu

Martonvásáron nagyszabású fajtabemutatón emlékeztek meg a hazai kalászos növénynemesítés öt évtizedes eredményeiről, miközben a kutatók, nemesítők és vetőmagos szakemberek egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság előtt álló legnagyobb kihívás ma már nem csupán a terméshozam növelése, hanem a klímaváltozás – különösen az aszály – hatásainak kezelése és a stabil termelés biztosítása. A rendezvény egyik meghatározó pillanata volt, amikor Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója felidézte a martonvásári növénynemesítés hosszú útját, egészen az Mv 1 fajta ötven évvel ezelőtti állami elismeréséig. A főigazgató személyes hangvételű visszatekintésében arról beszélt, hogy amikor ez a fajta megjelent, ő még kisgyermek volt, ma pedig már egy olyan kutatói generációt képvisel, amely maga is a több évtizedes tudáslánc része. Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója – Fotó: Agroinform.hu Ez a fél évszázad szerinte nem csupán időbeli távolság, hanem folyamatosan épülő szakmai örökség, amelyben minden újabb martonvásári fajta az előző generációk munkájára támaszkodva született meg. A kutatóintézetből az elmúlt évtizedek során számos kalászos gabonafajta, rozs és kukorica-hibrid került ki, amelyek közül több nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is jelentős szereplővé vált. A szakmai előadások fókusza a jelen és a jövő kihívásaira helyeződött. A szakemberek szerint a magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb problémája az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos időszakok megjelenése, amely alapjaiban írja át a növénytermesztés feltételrendszerét. A klímaváltozás következtében: A martonvásári kutatók szerint ezért a nemesítés súlypontja egyre inkább az abiotikus stressztűrés – különösen a szárazságtűrés – irányába tolódik. A cél nem csupán az, hogy egy fajta jó körülmények között magas termést adjon, hanem az is, hogy szélsőséges időjárás mellett is stabilan teljesítsen. Szakmai visszatekintésében Mikó Péter, a HUN-REN ATK búzanemesítési osztályvezetője részletesen ismertette a martonvásári búzanemesítés történetét. Felidézte, hogy a korai időszak meghatározó fajtái – köztük az Mv8 – a 70-es években rendkívüli sikereket értek el, és a vetésterület akár 30 százalékát is lefedték. Ez a korszak egyértelműen a termőképesség robbanásszerű növekedéséről szólt, amikor a nemesítés egyik legfontosabb célja a hozam maximalizálása volt. Mikó Péter, a HUN-REN ATK búzanemesítési osztályvezetője – Fotó: Agroinform.hu A későbbi évtizedekben újabb ikonikus fajták jelentek meg: A szakember hangsúlyozta: A jelenlegi nemesítési irányokat már teljesen új piaci és klimatikus környezet határozza meg. A koraiság, a termésstabilitás és a stressztűrés ma már legalább olyan fontos, mint a csúcshozam. A bemutatón kiemelt figyelmet kapott az Mv Seuso, amely a kísérleti eredmények alapján a jövő egyik meghatározó fajtája lehet. A szakemberek szerint ez a fajta már jól mutatja azt az irányt, amelyen a martonvásári nemesítés halad: kiegyensúlyozott termőképesség, jó alkalmazkodóképesség és stabil minőség. A bemutatón kiemelt figyelmet kapott az Mv Seuso, amely a kísérleti eredmények alapján a jövő egyik meghatározó fajtája lehet – Fotó: Agroinform.hu A kutatók szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a szaporítóterületek és piaci igények is átrendeződnek: a korai és stressztűrő fajták előretörése a klímaváltozás közvetlen következménye. A martonvásári kutatások nem csupán hagyományos szelekciós munkára épülnek. A modern nemesítés egyre inkább komplex technológiai rendszerként működik. A kutatók beszámolói szerint a munkát ma már: Ez lehetővé teszi, hogy a nemesítők sokkal gyorsabban azonosítsák azokat a növényvonalakat, amelyek a szélsőséges környezeti feltételek között is stabil teljesítményt nyújtanak. Az ökológiai nemesítés is egyre hangsúlyosabb szerepet kap, amely – a szakemberek szerint – nem csupán az ökogazdálkodást szolgálja, hanem a konvencionális termesztés számára is értékes genetikai alapokat biztosít, különösen a tápanyag- és vízhasznosítás javításában. A szakmai napon a Martonvásári NemesMag Kft. vezetése is részletesen bemutatta a piaci oldal változásait és a vállalat stratégiáját. Csulik Zoltán ügyvezető elmondta, hogy a cég az elmúlt időszakban jelentős szervezeti átalakításon ment keresztül. Bővítették értékesítési hálózatukat, új kollégákkal erősítettek, és célzott piackutatásokat végeztek mintegy 200 termelő bevonásával. Ennek célja az volt, hogy pontosabban megértsék a gazdák elvárásait és a piaci igények változását. Csulik Zoltán, a Martonvásári NemesMag Kft. ügyvezetője – Fotó: Agroinform.hu A vállalat egyik legfontosabb törekvése a márkaépítés, amelynek eredményeként egy egységesebb, könnyebben azonosítható piaci megjelenést kívánnak kialakítani. A „NemesMag” brand mögött a martonvásári nemesítési hagyomány áll, amelyet modern értékesítési és kommunikációs struktúrával kívánnak erősíteni. A cég középtávú célkitűzése ambiciózus: a martonvásári őszi búza vetőmagpiac mintegy 35 százalékának elérése négy éven belül. Ez jelentős piaci pozíciót jelentene a hazai vetőmag-kereskedelemben. A martonvásári és a NemesMag-portfólió továbbra is erősen a kalászosokra épül, de az elmúlt években jelentősen bővült. A kínálatban szerepel: A szakemberek szerint A bemutatón elhangzott, hogy a modern fajták esetében már nem elegendő a magas termésátlag. A piac egyre inkább komplex teljesítményt vár el: egyszerre fontos a hozam, a fehérje- és sikértartalom, valamint a feldolgozhatóság. Mikó Péter és Csulik Zoltán az Mv Nádorral – Fotó: Agroinform.hu A martonvásári búzák – különösen a Nádor, Nemere és Seuso típusok – különböző piaci szegmensekben erős pozíciókat töltenek be: – A martonvásári kalászos gabonanemesítés egyik legfontosabb pillére továbbra is az őszi búza, amely a hazai vetőmagpiac gerincét adja – erről beszélt Bakos Péter Kenéz, a Martonvásári NemesMag Kft. kereskedelmi vezetője a fajtabemutatón. Mint fogalmazott, a Martonvásárról kikerülő fajták közül ma is az őszi búzák adják a legnagyobb piaci volument, és ezek elérhetősége gyakorlatilag országos lefedettségű. A szakember szerint a jelenlegi kínálatban négy meghatározó búzafajta dominál: az Mv Nádor, az Mv Nemere, az Mv Ménrót és az Mv Seuso. Ezek közül a Nádor és a Nemere a klasszikus értelemben vett „tömegbúza” kategóriát képviselik, vagyis olyan fajták, amelyek kiemelkedő, 9 tonna feletti termőképességgel rendelkeznek, magas fehérjetartalommal és kedvező, nagyjából 30-as sikérértékkel. Bakos Péter Kenéz, a Martonvásári NemesMag Kft. kereskedelmi vezetője – Fotó: Agroinform.hu Ugyanakkor Bakos Péter Kenéz hangsúlyozta, hogy ezek a fajták elsősorban a hozamra optimalizáltak, így malomipari, lisztminőségi szempontból vannak korlátaik. A farinográfos és egyéb reológiai paraméterek alapján inkább középkategóriás minőséget képviselnek, ezért export- vagy kifejezetten prémium feldolgozói célra nem minden esetben ideálisak. Ezzel szemben az Mv Seuso és az Mv Ménrót már egyértelműen a minőségi malmi búzák közé sorolható. Ezek a fajták szintén elérhetik a 9 tonnás termésszintet, ugyanakkor jobb feldolgozási tulajdonságokat biztosítanak, így azoknak a termelőknek jelentenek alternatívát, akik kifejezetten igényes malomipari partnerek felé értékesítenek. A búzafajták mellett a martonvásári kínálatban egyre hangsúlyosabb szerepet kap a tavaszi búza is. Az MV Pirkadat például olyan fajta, amely ősszel és tavasszal egyaránt vethető, és a gyakorlatban stabilan teljesít különböző évjárati körülmények között is. A szakember szerint ez a fajta különösen azoknak a gazdáknak jelenthet biztonságos választást, akik rugalmas vetésszerkezetben gondolkodnak. A kalászos portfólióban az árpa is kiemelt szerepet kap. Az Mv 4 Summa hatsoros árpafajta a legkorábbi érésű típusok közé tartozik, és körülbelül 9 tonnás terméspotenciállal rendelkezik. Elsősorban azoknak a termelőknek ajánlott, akik a betakarítási időszakot szeretnék optimalizálni, és korai, gyorsan lekerülő kultúrát keresnek. Sokan érdeklődtek a legújabb kalászosfajták iránt – Fotó: Agroinform.hu A durumbúzák között a perzsa durum és az  Mv Pennedur fajták szerepelnek, eltérő érésidővel és termelési karakterrel. Az Mv Pennedur valamivel későbbi érésű, ugyanakkor kedvezőbb minőségi paraméterekkel bír, míg a perzsa durum korábbi betakaríthatóságot kínál. A szakember megjegyezte, hogy a két fajta termésszintje több évjáratban hasonlóan alakulhat, ugyanakkor a minőségi előnyök a Pennedur felé billentik a mérleget kedvező években. A portfólióban szerepel a tönkölybúza is, amelyből az Mv Martongold fajta emelhető ki, valamint az őszi zabok között az Mv Hópehely. Ezek a kultúrák ugyan kisebb volumennel vannak jelen, de stabilan részei a diverzifikált vetésszerkezetnek. Bakos Péter Kenéz kitért arra is, hogy számos új fajta már állami elismerést kapott, de még nem került teljes mértékben a piacra. Ezek tesztelése jelenleg is zajlik, és várhatóan 1–2 éven belül jelenhetnek meg kereskedelmi forgalomban, akár vetőmagként, akár másodfokú, fémzárolt szaporítóanyagként. Zárásként hangsúlyozta: a cél az, hogy a nemesítési eredményekből olyan stabil, biztonságosan termeszthető fajták kerüljenek ki, amelyek a változó klimatikus és piaci környezetben is kiszámítható teljesítményt nyújtanak a termelők számára. A Martonvásári NemesMag Kft. csapata – Fotó: Agroinform.hu A martonvásári fajtabemutató végső üzenete egyértelmű volt: a magyar kalászos nemesítés olyan stabil tudományos és gazdasági alap, amely nélkül a hazai mezőgazdaság nem képzelhető el. Az elmúlt ötven év sikerei – az Mv8-tól az Mv Nádorig – azt mutatják, hogy a folyamatos innováció képes volt lépést tartani a változó igényekkel. A következő évtizedek kihívása azonban már más természetű: nem a maximális termés elérése, hanem a szélsőséges időjárás közötti stabilitás biztosítása lesz a legfontosabb kérdés. A kutatók szerint a válasz kulcsa továbbra is Martonvásáron születik – csak éppen egyre inkább a genetika, a digitalizáció és a klímaadaptáció közös metszetében. Indexkép: Agroinform