● news.bsdnet.hu

Megindult felfelé az infláció: a februári 1,4 százalékos tízéves mélypont után – az elemzői várakozásoknak megfelelően – az utóbbi két hónapban felfelé mozdult el az árindex. A KSH adatai szerint márciusban 1,8, a most kiadott friss adat szerint áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Egy hónap alatt 0,4 százalékkal nőttek az árak – márciushoz képest kiemelkedően 1,5 százalékkal drágultak a ruházkodási cikkek, ami a szezonváltás következménye, míg az üzemanyagok 1,7 százalékkal kerültek többe piaci alapon – de ez a lakosságot nem érinti, a még érvényben lévő benzinársapkák miatt. A 12 havi infláció 2,1 százalékra emelkedett – ez megfelel az elemzői várakozásoknak –, de még mindig alacsony történelmi távlatból szemlélve. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalék, plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávval, ami azt is jelenti, hogy az infláció gyakorlatilag visszatért a jegybank sávjába. Ugyanakkor, ha a leendő Tisza-kormány komolyan gondolja az euró bevezetését, akkor az a jegybank inflációs céljának felülvizsgálatát is jelenti – erről Varga Mihály, az MNB elnöke beszélt legutóbbi sajtótájékoztatóján. Az Európai Központi Bank inflációs célja 2 százalék – a következő években majd ehhez kell közelíteni a magyar adatot. Egyelőre azonban nem ez a helyzet: a következő hónapokban várhatóan eltörlik a benzinársapkát – nincs más lehetősége a kormánynak, igaz, adócsökkentéssel tompíthatja az áremelkedést –, véget ér az áremelési moratórium a bank-, biztosítási és telekomszektorban, és rendezni kell a kiskereskedelmi árrésstopok kérdését is. Az alacsony bázis miatt a következő hónapokban az infláció gyorsulása várható, vannak elemzők, akik év végére 6 százalékos inflációt várnak, de látva a forint rendkívüli erejét – amely az importárakon keresztül fékezi a drágulást –, inkább 4–5 százalékos sávba tehető a decemberi árindex. Így idén az árak éves szinten 3,3–3,7 százalékkal emelkedhetnek a tavalyi 4,4 százalék után. Az alacsony 2026. év eleji árindexek miatt még 2027 elején is magas maradhat az infláció (bázishatások miatt) – a mostani előrejelzések szerint ezért annak normalizálódása 2027 második negyedévétől várható. Most áprilisban a KSH adatai szerint 2,1 százalékkal emelkedtek az árak. A nyugdíjas infláció 1,8 százalék volt az elmúlt 12 hónapban, amit a szolgáltatások, illetve a jövedéki termékek drágulása húzott felfelé. Az élelmiszerek ára – a közérzettel ellentében – inkább csökkent. A KSH közleménye szerint az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül viszont 0,9 százalékkal csökkent, vagyis az árindexet az éttermi árak húzzák fel. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 10,5, a büféáruké 8,2, a friss hazai és déligyümölcsé 7,0, a cukorka, mézé 6,9, az éttermi étkezésé 6,1 és a fűszerek, ételízesítőké 3,5 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 28,2, a vaj, vajkrémé 11,6, a burgonyáé 11,4, a sertéshúsé 8,5, a száraztésztáé 7,4, a sajté 6,2, a tejé 6,0 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a színház 18,3, a külföldi üdülés 15,5, a teherszállítás 13,7, a belföldi üdülés 5,9, a sport- és múzeumi belépők 8,7, a testápolási szolgáltatás 7,8, valamint a járműjavítás, -karbantartás 7,5 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,9 százalékkal. A háztartási energiáért 0,4, ezen belül a vezetékes gázért 3,1 százalékkal kellett kevesebbet  fizetni, míg az elektromos energiáért 2,1 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,4, a motorkerékpárok 6,9, a használt személygépkocsik 5,0 és a szobabútorok 3,0 százalékkal kerültek többe. A gyógyszer, gyógyáruk 1,9, a járműüzemanyagok 0,1 százalékkal drágultak. OKSZ: Ideje az árréstopok kivezetésének A vendéglátás nélküli, azaz a boltokban ténylegesen tapasztalható élelmiszer infláció továbbra is komoly csökkenést mutat. Ennek megfelelően az élelmiszerárak továbbra is lefelé húzzák a fogyasztói árindexet, bár inflációt csökkentő hatásuk most már kisebb, mint egy hónappal ezelőtt volt – értékelte az inflációs adatokat Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség Főtitkára közleményében. Az élelmiszer árak kordában tartásában óriási szerepe van a magyar élelmiszer termelőknek, feldolgozóknak és a kiskereskedelem szereplőinek. Ez a pálya azonban nehezen fenntartható, mert az iráni válság okozta energiaár-sokk idővel eléri a magyar élelmiszerlánc szereplőit. Az OKSZ úgy véli, hogy a tegnap publikált, megugró kiskereskedelmi forgalmat mutató KSH adat a választások előtti jövedelemtranszferek eredménye, így inkább egyszeri, mint tartós hatás, ezért erős kereslet oldali inflációs nyomás a továbbiakban fokozatosan enyhül. A mostani pozíció kedvező az új kormány számára ahhoz, hogy megkezdje az árrésstop kivezetését. Ez különösen igaz akkor, ha ez a kiskereskedelmi különadó megszüntetésével, kedvezményes élelmiszer áfa kategóriák bevezetésével, vagy a beszállítókat terhelő adók, díjak és más terhek csökkentésével párosul, mert ezek ellensúlyozhatják az árrésstop megszűnésének hatásait – írta Kozák Tamás. Az OKSZ vezetője a napokban találkozott Kármán András leendő pénzügyminiszterrel. Kármán korábbi nyilatkozataiból azt lehet tudni, hogy az új kormány nem akarja azonnal kivezetni a kiskereskedelmi árrésstopot, tartva annak inflációs hatásitól. A leendő kormány várhatóan olyan megoldás keres, ami nem jár jelentős áremelkedéssel. Ilyen megoldás lehet az árrésstopok kivezetésének összekötése a kiskereskedelmi különadó mérséklésével vagy a szelektív áfacsökkentésekkel. Kármán többször hangsúlyozta, hogy olyan megoldást keresnek, amely nem jár jelentős áremelkedéssel.