● news.bsdnet.hu

A világ figyelmének jelentős részét még mindig a mesterséges intelligencia köti le, a technológiai szektor legnagyobb szereplői azonban már egy újabb versenyre készülnek. Egy olyan versenyre, amelynek tétje nem pusztán új üzleti modellek vagy gyorsabb számítási kapacitások megszerzése, hanem a következő évtizedek gazdasági erőviszonyainak alakítása. A kvantumszámítógépek fejlesztése ma már nem laboratóriumi kuriózum, hanem globális stratégiai kérdés. A Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának rendezvényén Botár Benedek, a Quantum Nexus Kft. ügyvezető igazgatója és Farádi Bálint fejlesztési vezető arról beszélt, hogy a kvantumtechnológia milyen hatással lehet a gazdaságra, és miért lenne hiba azt gondolni, hogy ez a kérdés még évtizedekre van tőlünk. A kvantumszámítógép körüli felhajtás nem tudományos divathullám. Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió már most több tízmilliárd dollárnyi forrást mozgat meg annak érdekében, hogy vezető szerepet szerezzen ezen a területen. Becslések szerint eddig több mint 60 milliárd dollár áramlott a kvantumtechnológiába, miközben csak 2025-ben mintegy 9,3 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az ágazatba. Botár Benedek szerint a helyzet sok tekintetben az internet hőskorára emlékeztet. Azt látjuk, hogy most még mindenkinek lehetősége van belépni ebbe az iparágba. Új algoritmusokat lehet fejleszteni, új hardvereket lehet építeni, és még nem dőlt el, melyik technológia lesz a végső nyertes. Ez egy rendkívül ritka pillanat. Olyan, mint amikor az internet vagy később a mesterséges intelligencia fejlődése elindult. A kérdés az, hogy formálói leszünk-e ennek a korszaknak, vagy ismét csak követői. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kvantumszámítógépek nem fogják leváltani a jelenlegi gépeket. Sokkal inkább egy új eszközként jelennek meg a meglévő informatikai infrastruktúrában, hasonlóan ahhoz, ahogy a grafikus processzorok kiegészítették a hagyományos processzorokat. A hagyományos számítógépek működésének alapja a bit, amely egyszerre csak két állapot egyikében lehet: 0 vagy 1. A kvantumszámítógépek ezzel szemben úgynevezett kvantumbitekkel, vagyis qubitekkel dolgoznak. Ezek különlegessége, hogy a kvantummechanika törvényeinek köszönhetően egyszerre több állapotban is létezhetnek. Ezt a jelenséget szuperpozíciónak nevezik. Egyszerűsítve: míg egy hagyományos számítógép lépésről lépésre vizsgálja meg a lehetséges megoldásokat, addig a kvantumszámítógép bizonyos problémák esetében sok lehetőséget képes párhuzamosan figyelembe venni. A rendszer működésének másik kulcseleme az úgynevezett kvantum-összefonódás , amely lehetővé teszi, hogy a qubitek állapotai szoros kapcsolatban maradjanak egymással még akkor is, ha fizikailag elkülönülnek. Ennek eredményeként a kvantumszámítógépek olyan rendkívül összetett optimalizációs, titkosítási vagy molekulamodellezési feladatokban nyújthatnak előnyt, amelyek a legerősebb hagyományos szuperszámítógépek számára is komoly kihívást jelentenek. A kvantumszámítógépek jelentőségét nem a gyorsabb internetezés vagy az erősebb laptopok adják. A valódi áttörés ott várható, ahol a hagyományos számítógépek számítási kapacitása már nem elegendő. Farádi Bálint szerint számos gazdasági probléma olyan méretű kombinációs térben mozog, amelyet a klasszikus rendszerek csak közelítő megoldásokkal képesek kezelni. A szakember példaként az úgynevezett utazó ügynök problémát említette. Már 20 város optimális összekötése esetén is olyan mennyiségű lehetséges útvonal keletkezik, amely hagyományos módszerekkel rendkívül nehezen kezelhető. A Quantum Nexus saját fejlesztésű demonstrációi azt mutatták be, hogy a kvantumalgoritmusok miként használhatók pénzügyi portfólió-optimalizációra, logisztikai hálózatok szervezésére vagy éppen telekommunikációs rendszerek frekvenciakiosztására. A pénzügyi szektor különösen érdekes terep lehet. A befektetési portfóliók összeállításánál ugyanis egyszerre kell figyelembe venni a várható hozamot, a kockázatot és számos egyéb változót. Egy kellően fejlett kvantumszámítógép képes lehet ezeknek a komplex rendszereknek a pontosabb optimalizálására. Farádi Bálint ugyanakkor óvatosan fogalmazott. „Nagyon fontos különbséget tenni aközött, hogy egy problémát meg tudunk oldani kvantumos módon, illetve aközött, hogy azt jobban is meg tudjuk oldani. Vannak területek, ahol nem várunk áttörést. Más esetekben viszont azt látjuk, hogy a kvantum előtt valódi lehetőség nyílik arra, hogy túllépje a klasszikus rendszerek teljesítményét. A szakirodalom jelenleg ennek a határát keresi.” A logisztikai szektorban szintén komoly lehetőségek mutatkoznak. Az ellátási láncok optimalizálása, a raktárak és szállítási útvonalak szervezése vagy a készletgazdálkodás olyan területek, ahol már néhány százalékos hatékonyságjavulás is milliárdos megtakarítást eredményezhet. Bár a közvélemény elsősorban a számítási teljesítmény oldaláról közelíti meg a kérdést, a szakértők szerint a kvantumszámítógépek egyik legfontosabb gazdasági hatása a kutatás-fejlesztésben jelentkezhet. A gyógyszeripar és az anyagtudomány különösen nagy nyertese lehet az új technológiának . A molekulák viselkedésének modellezése jelenleg hatalmas számítási kapacitást igényel, és még a legnagyobb szuperszámítógépek is gyorsan elérik korlátaikat. Farádi Bálint szerint egy-egy új gyógyszerhatóanyag fejlesztésénél akár 50–100 millió dolláros megtakarítást is jelenthet, ha a kutatási folyamatok gyorsabbá és pontosabbá válnak. A kvantumtechnológia ugyanakkor nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoz. A jelenlegi internetes titkosítási rendszerek jelentős része olyan matematikai problémákra épül, amelyeket a klasszikus számítógépek gyakorlatilag nem tudnak ésszerű idő alatt megoldani. Egy kellően erős kvantumszámítógép azonban képes lehet ezek feltörésére. A szakértők szerint ezért vált kiemelt jelentőségűvé a poszt kvantumkriptográfia, vagyis azoknak az új titkosítási megoldásoknak a fejlesztése, amelyek ellenállnak a jövő kvantumalapú támadásainak. „Itt már nem az a kérdés, hogy megtörténhet-e a jelenlegi titkosítások feltörése, hanem az, hogy mikor. A matematikai bizonyítások rendelkezésre állnak. A valódi kérdés az, mikor áll majd rendelkezésre az ehhez szükséges hardver. Ezért nem lehet túl korán elkezdeni a felkészülést” – fogalmazott Farádi Bálint. A szakemberek szerint különösen aggasztó jelenség, hogy a nagyhatalmak már most jelentős mennyiségű adatot tárolhatnak abból a célból, hogy a jövőben , egy fejlettebb kvantumszámítógép segítségével visszamenőlegesen is hozzáférjenek azok tartalmához. A Quantum Nexus vezetői szerint Magyarország számára még nyitva áll a lehetőség, hogy bekapcsolódjon a globális kvantumversenybe. A technológia ugyan rendkívül összetett, de még nem alakult ki véglegesen a piac, és a szereplők jelentős része ma is az útkeresés szakaszában jár. A két szakember szerint a következő 2–5 év döntő jelentőségű lehet. Az IBM és más nagy fejlesztők már olyan rendszereket terveznek a következő évtized elejére, amelyek ipari szinten is használhatóvá válhatnak. Botár Benedek szerint éppen ezért a vállalatoknak nem akkor kell majd kapkodniuk, amikor megjelennek az első valóban erős kvantumszámítógépek. „A nagyvállalati rendszerek átállítása, a kvantumra felkészített architektúrák kialakítása, az algoritmusok fejlesztése és a biztonsági rendszerek modernizálása nem egyéves feladat. Aki akkor kezd el foglalkozni vele, amikor a technológia már megérkezett, az könnyen versenyhátrányba kerülhet.” A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kvantumkorszak nem kizárólag a nagyvállalatokról szól. A kisebb cégek számára is elérhetővé válhatnak olyan szolgáltatások és optimalizációs megoldások, amelyek a háttérben kvantumtechnológiára épülnek. (Borítókép:  A MareNostrum Ona kvantumszámítógép a Barcelona Supercomputing Centerben 2026. május 28-án. Fotó: David Zorrakino / Europa Press / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!