● news.bsdnet.hu

Négy éven belül immár másodszor szabadít fel az amerikai kormányzat kőolajat a stratégiai tartalékból, hogy mérsékelje az olajárak emelkedését és segítsen stabilizálni az ellátását. A döntésnek –miként megírtuk–, külön színezetet ad, az amerikai tartalékból felszabaduló mennyiség legnagyobb vásárlói közé Európa lépett. Az idei évben 172 millió hordónyi olaj kerül piacra az SPR-ből, ami része annak a 400 millió hordós globális sürgősségi készletfelszabadításnak, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinál. Most Donald Trump és kormánya szokatlan, de releváns ötlettel állt elő: a katonai bázisok területén kitermelt kőolajjal gyorsabbá válhat az SPR visszatöltése. ABloombergnekegy, bizalmas információkat ismerő forrás azt mondta, hogy az egyik lehetséges megoldás az lehet, hogy az Egyesült Államok katonai bázisai vagy más, a hadügyhöz tartozó területek alatt található olajkészleteket kezdik el kitermelni az SPR feltöltése érdekében. Donald Trump amerikai elnök még a második elnöki ciklusának kezdete előtt ígéretet tett arra, hogy teljesen feltölti az amerikai tartalékokat. Ez az ígéret most még relevánsabb a geopolitikai feszültségek árnyékában. Ám az SPR készletszintje most némileg megcsappant: május 1-jére 392 millió hordóra csökkent. Ez ugyan magasabb a Joe Biden elnöksége idején, 2023 júniusában mért 347 millió hordós mélypontnál, de továbbra is a stratégiai tartalék legalacsonyabb szintjei közé tartozik az 1980-as évek óta. Az idei készletfelszabadítások során az amerikai kormányzat úgy állapodott meg, hogy a kivont 172 millió hordónál nagyobb mennyiséget, mintegy 200 millió hordót pótol vissza a következő egy évben – vagyis 20 százalékkal többet, mint amennyit most kiengednek. A Trump-adminisztráció nemcsak csereügyletek formájában próbálja kezelni a készletcsökkenést – amelyek során az olajvállalatoknak később olajkamattal együtt kell visszaszolgáltatniuk a kölcsönzött nyersolajat –, hanem új, kreatív megoldásokat is mérlegel az SPR feltöltésére. Ezek közé tartozik az is, hogy katonai területeken kitermelt kőolajjal töltsék fel a tartalékokat. Az elképzelés egyik nagy előnye az lenne a kormányzat számára, hogy az így kitermelt nyersolaj közvetlenül állami tulajdonba kerülne, anélkül hogy magáncégektől kellene megvásárolni. Ráadásul a katonai bázisok alatti olajkitermelés nem példa nélküli az Egyesült Államokban. Louisiana államban például évtizedek óta engedélyezett az olajfúrás a Bossier Citytől keletre található Barksdale légibázison. 2025 szeptemberében a Belügyminisztérium alá tartozó Bureau of Land Management (BLM), vagyis a szövetségi közterületek kezeléséért felelős állami szerv két, összesen 1922 hektáros területet értékesített a Barksdale légibázison belül. Nem volt azonnal világos, hogy a Hadügyminisztérium (Trump döntése nyomán elhagyják a Pentagon elnevezést) mely helyszíneit fontolgatják kitermelésbe vonni, mígnem 2025 szeptemberében a Trump-adminisztráció eladta az olaj- és gázfúrási jogokat a louisianai Barksdale légibázison található közel 2000 hektáros földterületen, amely az Egyesült Államok két B-52-es bombázókat állomásozó légibázisának egyike. Bár nem túl gyakori, a katonai bázisokon történő fúrás nem lenne teljesen újdonság. Az olaj- és gázlízing évtizedek óta engedélyezett Barksdale-ben. Egy katonai bázisok alatti fúrásra irányuló projekt Így nem kell magánvállalati termelőktől vásárolnia a készletek feltöltéséhez. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter az elmúlt hetekben többször is utalt arra, hogy Washington fontolóra veheti a katonai bázisok alatt található olajkészletek kitermelését. Vannak katonai bázisaink és létesítményeink olajmezők közepén, miközben a föld alatti erőforrásokat egyáltalán nem hasznosítjuk – ez őrültség. Ott van közvetlenül alattunk – mondta Wright egy, a Wall Street Journal által szervezett rendezvényen. „Láthatnak majd néhány kreatív megoldást” – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy a Trump-adminisztráció „gyakorlatias lépéseket” keres a szövetségi energiahordozók hasznosítására. Wright szerint az Egyesült Államoknak „kreatív módszerekre” van szüksége a stratégiai tartalék feltöltéséhez. AzOilpriceszerint még ha a kormányzat végül jóvá is hagyná az olajfúrásokat a katonai bázisokon, az ebből származó termelés rövid távon aligha enyhítené az SPR csökkenését vagy a magas energiaárakat. Az amerikai átlagos benzinár gallononként elérte a 4,50 dollárt, amire utoljára 2022 júliusában volt példa. Az árak tovább emelkedtek a Hormuzi-szoros lezárása nyomán kialakult globális ellátási sokk miatt. Cikkünk készítésekor a Brent hordónkénti 103 dollár fölött jár, a WTI 97 dollárhoz közelít. Az autósok ismét jelentős drágulással szembesülnek a kutaknál: az amerikai kiskereskedelmi üzemanyagárakat monitorozóAAA Gas Pricesnemrégi közlése szerint a normál benzin országos átlagára immár második hete emelkedik 25 centtel „Bár a kőolaj ára a Hormuzi-szoros újranyitásáról folyó tárgyalások közepette 100 dollár alá csökkent hordónként, a benzinárakat továbbra is felfelé hajtják a globális ellátási aggodalmak” – közölte az AAA.