● news.bsdnet.hu

Az 1945. július 16-iatomrobbanáspillanatában felszabaduló energia elpárologtatta a 30 méter magas tesztállványt és a környező rézkábeleket is. A kialakuló tűzgömb a magasba emelte a sivatagi homokot és az infrastruktúra fémdarabjait, amelyek az óriási hőben és nyomásban végül összeolvadtak – írja aScience Alert. Ebből a folyamatból született meg a trinitit nevű üvegszerű anyag, amelyben Luca Bindi geológus és csapata egy korábban ismeretlen kalcium-réz-szilikát kristályt azonosított. Ez az anyag egy úgynevezett klatrát, amelynek szerkezete atomi szinten leginkább egy ketrecre emlékeztet. A rácsban a szilíciumatomok alkotják a vázat, amelyben egy-egy kalciumatom foglal helyet. Ez az első olyan klatrát, amelyet atomrobbanás melléktermékei között sikerült azonosítani. A lehetetlen kristály felfedezése azért bír jelentőséggel, mert ilyen szerkezet hagyományos földi körülmények között nem jöhetne létre. A kialakuláshoz 1500 Celsius-fokot meghaladó hőségre és 5-8 gigapascal nyomásra volt szükség, amit rendkívül gyors nyomáscsökkenés és lehűlés követett. Ez a hirtelen változás tette lehetővé, hogy az atomok szokatlan elrendezésben rögzüljenek, és egyfajta pillanatfelvételként őrizzék meg a detonáció fizikai környezetét. A kutatók korábban már találtak egykvázikristálytis ugyanebben a vörös trinitit mintában. Bár a két szerkezet hasonló anyagokból és azonos körülmények között alakult ki, a matematikai modellezés szerint végül egymástól függetlenül jöttek létre. Az ilyen vizsgálatok új törvényszéki módszereket adhatnak a szakértők kezébe a korábbi nukleáris események helyszíneinek elemzéséhez.