● news.bsdnet.hu

A hazai fesztiválpiac az elmúlt években komoly válságon ment keresztül, amely miatt több ikonikus, évtizedes múltra visszatekintő rendezvény is végleg bezárta a kapukat. Az egyik legjelentősebb hazai fesztiválszervező, Gerendai Károly szerint van kiút a válságból, de a Sziget legjobb esetben is csak két év alatt lehet újra fenntartható gazdaságilag. Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Az elmúlt időszak legnagyobb veszteségei közé lehet sorolni a soproni VOLT Fesztivált, amit 2022-ben rendezték meg utoljára. A Sziget Zrt. a megemelkedett költségek és a gazdasági bizonytalanság miatt döntött úgy, hogy nem folytatja tovább a rendezvényt. A zamárdi Balaton Soundot 2024-ben rendezték meg utoljára. A hazai elektronikus zene nyári fellegvára szintén kikerült a naptárból. A magas szervezési és sztárgázsi-költségek, valamint a balaton-parti infrastruktúra drágulása miatt fenntarthatatlanná vált. Hasonló utat járt be a Bánkitó Fesztivál és Kolorádó Fesztivál is. Az alternatív, illetve underground vonal két legfontosabb bástyája – hosszas anyagi küzdelmek után – bejelentette, hogy a 2025-ös volt számukra az utolsó szezon. A fesztiválok ellehetetlenülése mögött nem egyetlen tényező, hanem egy összetett gazdasági hatásmechanizmus áll. Az egyik összetevő az „Aréna-effektus”. A nemzetközi nagyszínpados fellépők ( headlinerek ) gázsija brutálisan megemelkedett. A legnagyobb sztároknak ma már sokkal jobban megéri saját szervezésű, monumentális stadion- és arénakoncerteket adni, mint fesztiválról fesztiválra utazni. A fesztiváloknak így csillagászati összegeket kell fizetniük ugyanazokért a nevekért. A fesztiválok hanyatlásának másik oka az elszálló produkciós költség. A Covid-járvány és az infláció után a színpadtechnika, a logisztika, a biztonsági szolgálatok, a konténerek, az energia és az élőmunka ára is a többszörösére ugrott . A külföldieket visszatartja az utazási és -szállásköltségek emelkedése, a magyar közönségnek pedig a szervezési költségek miatt megdrágult jegyek lettek drágák. Bár a Sziget Fesztivál a mérete és a külföldi látogatók magas aránya miatt korábban stabilabb lábakon állt, de az utóbbi időben a nemzetközi látogatók száma elkezdett csökkenni. A működtető cég (Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.) pénzügyi beszámolói komoly nehézségekről árulkodnak. A 2024-es üzleti évet 3,8, a 2025-öset pedig 2,8 milliárd forint veszteséggel zárták. Az Opten adatbázis szerint a cég árbevétele 2022-től meredeken esett. Míg abban az évben még 16,79 milliárd forint volt a bevétel, 2023-ban 14,737, 2024-ben 13,143, 2025-ben pedig 11,516 milliárd forintra csökkent. Eközben az adózott eredmény a 2022-es 355 millió forintról a következő években már milliárdos veszteségeket mutatott. Ezekhez hozzájárult a portfólió szűkülése, hiszen a Szigetiroda bevételeihez korábban a VOLT és a Balaton Sound is hozzájárult. Azzal, hogy ezek a társfesztiválok kiestek, a cégcsoport teljes jegybevétele óhatatlanul megcsappant, miközben a fix szervezési és irodai fenntartási költségek egy része megmaradt. Nagy érvágást jelentettek a nem rentábilis sztárgázsik is. Korábban Kádár Tamás cégvezető is elismerte , hogy ebben az iparágban hatalmasat lehet bukni azon, ha egy-egy világsztár fellépőre túl sokat költ a fesztivál, de az adott név mégsem vonz be annyi látogatót (főleg drága napijegyeseket), amennyi kitermelné a költségeit. Egy következő ok a vendéglátásban kialakult költési plafon. A Z generáció már kevésbé vásárol alkoholt és sokkal tudatosabban fogyaszt. Az elmúlt időszakban csak kevésen múlt, hogy a Sziget a Balaton Sound és a VOLT sorsára jusson. Miután a fesztivál az elmúlt években súlyos pénzügyi gondokkal küzdött, a külföldi tulajdonos pedig egyre kevésbé látott fantáziát a működtetésében, ismét színre lépett az egykori alapító , Gerendai Károly , aki nyolc év után visszavásárolta a cég tulajdonjogát, hogy megpróbálja megmenteni Magyarország legismertebb fesztiválját. A magyar vállalkozó, kulturális menedzser és fesztiválszervező leginkább a Sziget alapítójaként ismert. 1993-ban indította el a rendezvényt, amely azóta Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválja lett. Véleménye szerint nem magyarországi, hanem iparági probléma a fesztiválok krízise, de mivel itthon a lakosságszámhoz és az ország méretéhez képest sok, valamint számos jelentős fesztivált rendeztek az elmúlt évtizedekben, nagyobb feltűnést kelt a lejtmenet. Gerendai Károly (jobbra) Müller Péter Sziámival a 2026-os Sziget Fesztivál sajtótájékoztatóján / Fotó: Knap Zoltán - Már a Covid alatt megváltozott a közönség viszonya a tömegrendezvényekhez, másrészt átalakultak a Z generáció igényei és elvárásai, valamint a szóló koncertek műfaja is a fesztiválok rovására erősödött - sorolta az okokat a szakember. - A közönség ugyanazt a jövedelmet inkább szóló koncertekre költi , mivel ezek zenei élményben többet tudnak nyújtani, mint egy fesztivál, ahol ugyanazon a színpadon és technikai háttérrel lép fel minden résztvevő. Azt látjuk, hogy felértékelődött a show, és a fesztiválok lemaradtak ebben. Stratégiai hiba volt, hogy túlzottan a koncertekre hegyezték ki a kommunikációt - mondta Gerendai Károly. Hozzátette: közben a fesztiváloknak számos más eleme van, amelyekkel lehetne komplexebb élményt nyújtani a közönségnek, csak ezeknek a fejlesztésére az elmúlt időszakban nem jutott kellő figyelem. - A sziget egyik nagy problémáját is ez okozta. A cél az volt, hogy minél nagyobb zenekarok jöjjenek, de ezek jelentősen megdrágultak, mivel a szólókoncertekkel többet tudnak keresni - magyarázta Gerendai Károly. Mint mondta, jelenleg arra törekszenek, hogy közösségi, nyaralási élménnyel, színes programokkal és egyediséggel keljenek versenyre az arénakoncertekkel. Ahhoz viszont, hogy ismét fenntarthatóvá tudják tenni a vállalkozást, hosszabb időre van szükség. - Van egy elképzelés, hogy mik voltak a hibák, de ezeken nem lehet egyik pillanatról a másikra változtatni. Elindultunk, és szerintem két-három éves folyamat lesz, amire csúcsra járatjuk, hogy a Sziget vonzóbb, izgalmasabb legyen a közösség számára, mint egy arénakoncert. Ezt új helyszínekkel, a magyar nagyszínpad visszatérésével, jobb szolgáltatásokkal akarjuk elérni. Az érintett generáció számára ugyanis már az is fontossá vált, hogy valahol megtalálják az egyensúlyt a bulizás és a pihenés között. Úgy gondolom, hogy a szükséges változtatások felét idén, a másik felét pedig jövőre tudjuk teljesíteni, hogy a harmadik évre eljussunk a már említett stabilitáshoz - mondta Gerendai Károly. Hozzátette: a cégben 2 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre az új tulajdonosok, amiből 1,5 milliárd az idei évre tervezett veszteség . A pénzt kilenc új kisbektető - például a Budapest Park üzemeltetője - tette bele a Zrt-be. Ezek olyan vállalkozások, amelyek eddig beszállítóként vettek részt az üzemeltetésében, például a technikai hátteret vagy a vendéglátást biztosították. Mivel azonban alapvető érdekük, hogy a Sziget Fesztivál megmaradjon, tulajdonosi szerepet is vállaltak ennek érdekében. - Egy pénzügyi befektető nyilván a befektetett pénze mielőbbi megtérülését várja. Ők viszont abban is érdekeltek, hogy hosszú távon megmaradjon a Sziget Fesztivál, hiszen abból bevételük származik - mondta Gerendai Károly. Sziget Fesztivál