● news.bsdnet.hu

Szerző:Koi Tamás 2026. május 11. 12:52 Az Országgyűlés szombati alakuló ülését követően négyötödös többséggel szavazta meg az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvényt, mely egyebek mellett a 2014. évi XXII. törvényt, azaz a reklámadó-törvényt is módosítja. A módosítás alapján a reklámadó a korábbi formájában teljesen megszűnt, ami többek között a nagy technológiai cégeket is érintheti. A reklámadó-törvény alapján ugyanis a Meta Platforms az egyik legnagyobb befizetőnek számított, amit jól szemléltet, hogy a 7,5%-os teher 2017-ben és 2018-ban csaknem négymilliárd forintnyi bevételt hozott a magyar költségvetésnek az amerikai multi részéről, míg végül 2019. július 1-től 2026. július 1-ig rendeleti szinten felfüggesztették annak alkalmazását. Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lettTúl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi. A felfüggesztő hatályt a leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó rendeletével, április végén még határozatlan ideig meghosszabbította, a szombaton elfogadott új jogszabály azonban pontot tesz az időszak végére azzal, hogy minden, reklámadó 2026-os visszatérésére vonatkozó szövegrészt töröl az eredeti jogszabályból. A Meta idén márciusban tette egyértelművé, hogy nem kívánja a továbbiakban lenyelni a tevékenységére kivetett helyi adókat. A cég ekkor jelentette be, hogy éppen július 1-től, azaz a magyar reklámadó - akkor még - tervezett visszatérésétől több országban is áthárítja ezen terheket részben vagy egészében a hirdetőkre. A cég akkor úgy nyilatkozott, hogy egyelőre hat európai országra irányulóan alkalmazza majd a díjkiegészítést, mely 2-től 5 százalékig terjedhet, alapja pedig a megjelölt reklámbüdzsé. A díj Törökországban és Ausztriában a legmagasabb (5%-os) és az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (2%-os).