● news.bsdnet.hu

A jelenlegi helyzet a nagyjából tíz évvel ezelőtti eseményeket idézi, amikor a "Blob" néven ismert tengeri hőhullám 2015-ben tetőzött, majd a valaha mért egyik legerősebb El Niño követte a 2015–2016-os időszakban. Bár a mostani helyzet kevésbé tűnik szélsőségesnek – a Blob annak idején hosszabb ideig tartott és a teljes nyugati partvidéket érintette –, a korábbi tapasztalatok jól mutatják, milyen változásokra kell felkészülni. A korábbi meleg folt idején a kaliforniai piaci tintahal állománya észak felé vándorolt, így Oregonban a korábbi gyakorlatilag nulla szintről 2016-ra közel 1,4 millió kilogrammra ugrott a kifogott mennyiség, miközben Kaliforniában a felére esett vissza a zsákmány. Ezzel párhuzamosan olyan trópusi fajok jelentek meg Dél-Kalifornia partjainál, mint a pörölycápák, miközben a kékúszójú tonhalak állománya is megugrott az amerikai vizekben. Idén a dél-kaliforniai sporthorgászok a megszokottnál jóval korábban észleltek aranymakréla- és sárgaúszójútonhal-fogásokat, ami szintén a fajok korai északra húzódását jelzi. A tengervíz melegedése a táplálékláncon keresztül más fajokat is súlyosan érint. A szardella- és szardíniaállományok visszaesése miatt a kaliforniai oroszlánfókák kölykei jóval kevesebb táplálékhoz jutnak. 2013 és 2016 között mintegy 4000 lesoványodott fókakölyök sodródott partra Kaliforniában, a kutatások szerint ugyanis már egyetlen Celsius-fokos felszíni hőmérséklet-emelkedés is nullára redukálhatja a populáció növekedési ütemét. A melegebb víz emellett felgyorsítja a domoiksavat termelő Pseudo-nitzschia nevű toxikus alga elszaporodását is, amelynek korábbi virágzása miatt teljesen le kellett állítani a nyugati parti rákhalászatot. A lazacokat mind az édesvízi, mind a tengeri életszakaszukban súlyosan veszélyezteti a felmelegedés. 2015-ben a veszélyeztetett téli királylazac-állomány ikráinak mintegy 95 százaléka pusztult el a Sacramento folyóban a megemelkedett vízhőmérséklet miatt. Az óceánban a fiatal lazacok a meleg vízben nem találnak elegendő, tápanyagban gazdag zsákmányt, ami rontja a túlélési esélyeiket, ez pedig végső soron a folyókba ívni visszatérő felnőtt egyedek számának drasztikus visszaeséséhez vezet. Bár a nyugati államok nagy részén jelenleg is rekordalacsony a hótakaró, a víztározók szintje szerencsére kedvezőbb képet mutat, mint 2015-ben. A part menti, hideg feláramlási zónákba kényszerülő bálnák és a rákcsapdák kötelei egy szűk sávban zsúfolódnak össze, ami jelentősen növeli annak a kockázatát, hogy az állatok belegabalyodnak a kötelekbe . A NOAA kutatói szerint ez az élőhely-szűkülés modellekkel előre jelezhető, ami kulcsfontosságú korai figyelmeztetést jelenthet a halászflottáknak. Alaszka mintegy nyolcmilliós lummaállományának több mint fele eltűnt a 2014 és 2016 közötti időszakban , és azóta sem látszanak az érdemi regenerálódás jelei. Ezzel szemben a sziklasügérek a helyzet ritka nyertesei közé tartoztak, hiszen a fiatal egyedek száma rekordszintet ért el 2015 és 2016 között Kaliforniától egészen Alaszkáig. Igaz, a korábbi El Niño-események során az utánpótlásuk visszaesett, így a mostani folyamatok kimenetele nagyrészt a feláramlás erősségétől függ majd. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images