● news.bsdnet.hu

A munkaerőhiány, a demográfiai válság és a technológiai átalakulás korában egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a versenyképesség kulcsa már nem pusztán a beruházásokban vagy az új gyárakban rejlik. A kérdés sokkal inkább az, hogy képes-e a magyar munkaerő folyamatosan tanulni, alkalmazkodni és új készségeket elsajátítani. A Business Summit felnőttképzésről szóló kerekasztal-beszélgetésén kormányzati, kamarai és nemzetközi üzleti szereplők egyetértettek abban, hogy a következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai feladata a felnőttkori oktatás teljes újragondolása lesz. A felnőttképzés jövőjéről szóló vita valójában sokkal többről szól, mint képzésekről vagy tanfolyamokról – kezdte az új kormány szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkára. Naderi Zsuzsanna szerint a felnőttkori tanulásnak egyszerre kell szolgálnia a gazdaság versenyképességének javítását és egy kiegyensúlyozottabb, aktívabb állampolgári lét kialakítását. Az államtitkár szerint ehhez először azt kell újradefiniálni, hogy mit is értünk ma felnőttképzés alatt. A cél az, hogy a felnőttképzés valóban elérje azt a hatást, amelyre hivatott. Egyrészt növelje a gazdaság versenyképességét, másrészt támogassa az emberek kiegyensúlyozott, aktív életét. Ehhez azonban nem elegendő néhány szabály módosítása, újra kell gondolni az egész rendszert, a szolgáltatásokat, a finanszírozást és a szereplők együttműködését is – fogalmazott. Az államtitkár jelezte, hogy az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumon belül külön stratégiaalkotó egység jön létre, amely a szakképzés, a közoktatás és a felnőttképzés közös fejlesztésén dolgozik majd. Az egyik vizsgált lehetőség az úgynevezett egyéni tanulási számla bevezetése, amely célzottan támogatná az emberek képzését. Ugyanakkor hangsúlyozta: legalább ilyen fontos a munkahelyi közösségek tanulási kultúrájának erősítése. „A tanuló szervezetek képesek igazán gyorsan reagálni a gazdasági változásokra. Ezért kulcsszerepe van a vezetőknek és a HR-szakmának is abban, hogy a vállalatok valódi tanuló közösségekké váljanak” – mondta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája a széttagoltság. Pap Máté , az MKIK szakképzési és felnőttképzési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ma közel 18 ezer szervezet kínál valamilyen formában felnőttképzést Magyarországon. Ez önmagában nem feltétlenül probléma, a gondot inkább az jelenti, hogy nincs egységes stratégiai irány és minőségi kontroll. „A piac rendkívül töredezett, miközben hosszú ideig nem volt olyan szereplő, aki világos irányt mutatott volna a felnőttképzésnek. A kamara ebben szeretne stratégiai partner lenni, hiszen napi kapcsolatban állunk mintegy 900 ezer vállalkozással, pontosan látjuk a munkaerőpiaci igényeket” – fogalmazott. A kamara szerint a jövő egyik kulcsa az úgynevezett gyorsreagálású képzések fejlesztése lehet. Olyan rövid, gyakorlatorientált programokról van szó, amelyek során a résztvevők néhány hét alatt olyan tudást szereznek, amelyet akár másnap alkalmazni tudnak a munkájukban. Pap Máté szerint emellett elengedhetetlen egy új minősítési rendszer kialakítása is, amely kiszűrné a gyenge színvonalú képzéseket, és a támogatásokat a valóban eredményes programok felé terelné. Érdemes kitérni a kínai és a nyugati munkakultúrák közötti különbségre. Pető Ernő , a ChinaCham elnöke magyar vonatkozásban emlékeztetett arra, hogy a BYD szegedi beruházása nem egyszerűen egy új gyár érkezését jelenti Magyarországra. „Amikor a Suzuki megérkezett Magyarországra, sokan akkor is csak összeszerelő üzemről beszéltek. Ma már a magyar ipar egyik sikertörténeteként tekintünk rá. Ugyanez történt az Audival, a Mercedesszel vagy a BMW-vel is. A kérdés nem az, hogy összeszerelő üzem-e egy gyár, hanem hogy képesek vagyunk-e bekapcsolódni a magasabb hozzáadott értékű folyamatokba” – mondta. A szakember szerint a kínai vállalatok nemcsak technológiát, hanem új munkakultúrát is hoznak magukkal. Míg Kínában a túlmunka és a rendkívül intenzív munkavégzés sok helyen természetes, addig Európában és különösen a fiatalabb generációk körében egyre fontosabbá válik a munka és a magánélet egyensúlya. Pető Ernő szerint a jövőben nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy elegendő munkaerő áll-e rendelkezésre, hanem az, hogy mennyire tudjuk növelni a termelékenységet. „Kínában ma 31 millióval kevesebb ember dolgozik, mint korábban, mégis nő a GDP és növekszik a termelékenység. Nekünk is ebbe az irányba kell elmozdulnunk” – hangsúlyozta. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia körüli vita sokszor rossz kérdésekről szól. Bogdán Szilvia , az AmCham HR-bizottságának elnöke szerint a vállalatoknak nemcsak a jelenlegi munkaerőpiaci igényekre kell reagálniuk, hanem a jövő kompetenciáit is fel kell építeniük. A digitális készségek, az alkalmazkodóképesség, a problémamegoldás és a nyelvtudás olyan területek, amelyek nélkül a következő évtizedben nehéz lesz versenyképesnek maradni. Jörg Dötsch , a Német–Magyar Tudásközpont ügyvezetője szerint ugyanakkor az AI önmagában nem csodaszer. Ha a mesterséges intelligencia potenciálját ki akarjuk használni, akkor először a természetes intelligenciát kell fejlesztenünk. Lexikális tudás nélkül nincs kreatív gondolkodás, és kreatív gondolkodás nélkül az AI sem fog valódi értéket teremteni – fogalmazott. A német szakember szerint a magyar munkavállalók továbbra is jó hírnévnek örvendenek a nemzetközi cégek körében, ugyanakkor egyre komolyabb problémát jelent az alapkompetenciák romlása, különösen az olvasási, szövegértési és együttműködési készségek területén. A résztvevők arról is beszéltek, mit várnak a kormányzattól és egymástól. A válaszokban szinte mindenki ugyanarra a szóra épített: párbeszéd. A vállalati szereplők konstruktív, szakmai alapú együttműködést sürgettek, míg az MKIK jelezte, hogy partner kíván lenni a termelékenység növelését szolgáló oktatási reformokban. Naderi Zsuzsanna szerint ugyanakkor a feladat nem kizárólag az államé. „A különböző szakmai közösségeknek és érdekképviseleteknek is meg kell tanulniuk együttműködni egymással. A kormány ebben segíthet, de a valódi előrelépéshez közös gondolkodásra és közös felelősségvállalásra van szükség” – fogalmazott. (Borítókép: Esőssy Zsombor, Naderi Zsuzsanna, Pap Máté, Bogdán Szilvia, Pető Ernő és Jörg Dötsch 2026. június 10-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Kövesse az Indexet Facebookon is!