● news.bsdnet.hu

Újabb Árpád-házi királyt azonosítottak a székesfehérvári osszáriumban, ami jelentős áttörés a magyar őstörténet kutatásában. A Magyarságkutató Intézet munkatársai egy kiemelt kutatás során több mint 400 genom részletes elemzésével kétséget kizáróan meghatározták II. (Vak) Béla király maradványait, ráadásul a genetikai mintákban a Rurik-dinasztián keresztül az északi, viking származást is sikerült kimutatniuk. Nagy N. Alexandra Newsroom újságíró Ezeket látta már? Nemzetközi jelentőségű áttörést hozott a székesfehérvári királyi bazilika osszáriumának archeogenetikai vizsgálata. A kutatás során a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék Archeogenetikai Kutatócsoportjának munkatársai több mint 400 egyén genomját dolgozták fel, aminek során három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak – számolt be a Magyarságkutató Intézet. Az intézet vasárnapi közleménye szerint kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is, a genetikai adatok pedig igazolják a dinasztia sztyeppei származását (R1a-Z93) és a honfoglaló elittel való kapcsolatait, emellett a dinasztikus házasságok révén északi, viking kori genetikai szálakat, valamint az idő előrehaladtával fokozatos európai integrációt mutatnak. Egy rejtélyes holttest ügyében vizsgálódik a rendőrség Budapesten. Az emberi maradványokra építőmunkások találtak rá munka közben, s valósággal sokkolta őket a látvány. A rendőrök most azon vannak, hogy mielőbb azonosítsák az elhunytat, akinek ezt követően értesíthetik a családját. A tanulmányból kiderül, hogy II. Béla mellett Szent László király egy másodfokú rokonának génjeit is azonosították, aki valószínűsíthetően az apai nagybácsi, Vazul vagy I. András, esetleg Levente herceg lehet. Mivel Andrást a tihanyi apátságban temették el, a maradványai elvileg nem lehetnek a székesfehérvári csontkamrában, míg Levente a történeti hagyományok szerint pogány temetést kapott, vagyis nem valószínű, hogy megszentelt földben helyezték volna végső nyugalomra. Vazulról azonban a temetési körülményei mellett azt sem lehet tudni, pontosan hol és mikor halt meg – emlékeztet a hvg.hu. A biológusok által jegyzett tanulmány megállapította, hogy az adatok alapján a közvetlen felmenő kevéssé valószínű, így könnyen lehet, hogy valójában egy eddig ismeretlen félnagybácsiról van szó. A tanulmány megerősítette, hogy az Árpád-háziakat vérségi kötelék fűzte az Abákhoz, a Báthoryakhoz és a Corvinokhoz is. Mint írták, ez összhangban van az ismert történeti kapcsolatokkal, amelyek szerint a magyar középkori nemesség akár egy szorosabb „hálót” képezhetett a dinasztikus házasságok révén. A tanulmány szerzői azonosították Béla herceg, macsói bán (IV. Béla unokája) maradványait is, továbbá mind az ő, mind II. Béla király esetében északi, viking származást tudtak kimutatni. Az intézet szerint az új kutatási eredmények egyszerre jelentenek tudományos áttörést és szimbolikus jelentőségű előrelépést, ugyanis hozzájárulnak az Árpád-ház történetének pontosabb megismeréséhez, a magyarság keleti kapcsolatrendszerének tudományos feltárásához, valamint a középkori magyar elit genetikai és történeti összefüggéseinek komplex rekonstrukciójához. A kutatás hosszabb távú célja, hogy tudományos alapot biztosítson az azonosított magyar királyok és főrangú személyek méltó újratemetéséhez az egykori székesfehérvári koronázó bazilika mellett kialakítandó nemzeti emlékhelyen. Árpád-ház