● news.bsdnet.hu

Endometriózisról akkor beszélünk, amikor a méh nyálkahártyája a méhen kívül máshol is megtalálható a szervezetben. Számos kellemetlen panasz mellett a meddőség egyik gyakori oka is lehet. Az endometriózisban a méhet bélelő szövettípus (azendometrium) a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkekben vagy a kismedencét bélelő szövetekben (hashártyában), ritkábban a méhfalban ágyazódik be. Ritkán az endometrium a kismedencét is elhagyhatja (irodalmi adatok alapján endometriózist találtak már ízületben, csontban, tüdőben, agyban). A szokásos menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya a nemi hormonok hatására megvastagodik, és felkészül egy lehetséges terhesség befogadására. Ha nem alakul ki terhesség, csökken a hormonszint, emiatt a méh megvastagodott nyálkahártyája lelökődik. A folyamat során a nyálkahártya a hüvelyen keresztül, vérzés kíséretében havonta távozik. Hirdetés Amikor méhnyálkahártya (endometriális) szövet kerül a méhen kívülre, akkor - hasonlóan a méhben található hormonérzékeny nyálkahártyához - havonta megvastagodik. Mivel azonban ez a kóros helyen lévő nyálkahártya nem tud a szervezetből távozni, felszaporodik a zárt testüregekben, és a környező szöveteket ingerli. A szervezetben felgyülemlő endometriális szövet ciszták kialakulásához vezethet, amik a későbbiekben hegszövetet és összenövéseket eredményezhetnek, azaz a kismedencében található szervek falai összehegesedhetnek. Ez a folyamat fájdalmas, a tünetek erőssége különösen a menstruáció ideje alatt fokozódik, a hegek és összenövések pedigmeddőséghezvezethetnek. A kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, de számos tényező kiválthatja a betegség aktiválódását: Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad és növekedésnek indul. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén hozzájárulhat a kórkép kialakulásához. Más kutatók elképzelései szerint a hasüregben található bizonyos sejtek megőrzik képességüket, mellyel endometriális sejtté tudnak alakulni. Ezek olyan jellegű sejtek, amik embrionális korban lehetővé tették a méh kialakulását. Feltételezések szerint a genetikai vagy környezeti hatások rákényszerítik ezeket a sejteket arra, hogy a méhen kívül endometriális szövetté alakuljanak át. Az endometriózis lehet enyhe, mérsékelten súlyos vagy súlyos, és kezelés nélkül idővel romolhat. Egyes esetekben egyáltalán nem alakulnak ki tünetek és a betegséget csak egy teljesen más ok miatt végzett műtét során fedezik fel. Másoknál az alábbi problémák jelentkezhetnek: Fájdalom más időpontokban- Kialakulhat a kismedencei fájdalom azovulációsorán is. Egy éles mély fájdalomként jelentkezhet a kismedencében közösülés alatt, illetve székeléskor vagy vizeléskor. Fokozott vérzés- Előfordulhat, hogy időnként a menstruációs vérzés mennyisége fokozódik, illetve két menstruáció között is vérzés alakul ki. Meddőség- Vannak olyan esetek, amikor az endometriózist a meddőség hátterében álló okok keresésekor diagnosztizálják. További figyelmeztető jel lehet a szabálytalan menstruáció, görcsös fájdalom, fájdalmas szexuális együttlét, fájdalmas vizelés, fájdalmas székelés, fájdalmas bélmozgások, hasmenés vagy székrekedés, valamint avéres vizelet, illetvevéres széklet. A menstruáció alatt valamilyen mértékű kismedencei görcsös fájdalom teljesen természetes, azonban az endometriózistól szenvedő nők általában sokkal súlyosabbnak írják le a menstruációs fájdalmat, illetve beszámolnak arról, hogy a kellemetlen érzés idővel súlyosbodik. A fájdalom az endometriózis nagyon gyakori panasza, a súlyossága viszont nem feltétlenül megbízhatóan jelzi a betegség stádiumát. Vannak nők, akiknél a mérsékelt endometriózishoz is kifejezett fájdalom társul, míg másoknál sokkal súlyosabb hegesedések mellett is kevésbé elviselhetetlenek a tünetek. Az endometriózist el kell különíteni más, szintén kismedencei fájdalommal járó betegségektől (például a kismedencei gyulladásos betegségtől vagypetefészekcisztától). Felmerülhet továbbá azirritabilis bél szindrómalehetősége is, amelyre időszakosan váltakozó hasmenés és székrekedés, illetve görcsös alhasi fájdalom a jellemző. Az irritabilis bél szindróma együtt is járhat endometriózissal, ami tovább bonyolíthatja a diagnózis tisztázását. Az endometriózis akrónikus kismedencei fájdalomegyik oka lehet. Ez a cikk is érdekelhetiMilyen nőgyógyászati betegségek okozhatnak krónikus kismedencei fájdalmat? Az endometriózis legnagyobb valószínűséggel gyermektelen nőknél alakul ki - egyes nőknek öröklött hajlama is lehet. Ritkán bizonyos megbetegedések - melyek megakadályozzák a menstruációs szövettörmelék rendes úton való távozását - fokozhatják a kialakulás kockázatát. Bizonyos feltételezések szerint a kismedencét bélelő sejtek károsodása - például egy korábbi fertőzés által - szintén a betegség kialakulásához vezethet. Az endometriózis bármely korban kialakulhat, és általában az első menstruáció jelentkezése után néhány évvel kezdődik. Amikor a menstruáció a menopauzát követően végleg elmarad, vagy a terhesség miatt átmenetileg megszűnik, az endometriózis tünetei is gyakran megszűnnek. A szülés után a panaszok változó gyakorisággal kiújulhatnak, nagyon ritkán pedig a menopauzában alkalmazott hormonpótló kezelés is kiújíthatja a tüneteket. Mivel az endometriózis hátterében álló okokat jelenleg még nem ismerjük pontosan, nincs konkrét módja a megelőzésének. Úgy tűnik azonban, hogy azok a nők, akik már szültek, kisebb valószínűséggel fognak a későbbiekben endometriózisban szenvedni, mint azok, akik nem. Forrás:WEBBeteg összeállításOrvos szakértőnk:Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológusAktualizálta:Dr. Tekse István szülész-nőgyógyász, meddőségi specialistaésDr. Pukoli Dániel