● news.bsdnet.hu

A mellkasban található csecsemőmirigy feladata a T-sejtek érésének segítése. Ezek az immunsejtek fontos szerepet töltenek be a fertőzések és betegségek elleni védekezésben. A szerv a pubertás után fokozatosan zsugorodik, ezért a kutatók hosszú időn át úgy vélték, hogy felnőttkorban már kisebb jelentősége van. A Mass General Brigham kutatói mesterséges intelligenciát alkalmaztak több mint 25 ezer, tüdőrákszűrésben részt vevő felnőtt CT-felvételeinek elemzésére. Emellett a Framingham Heart Study több mint 2500 résztvevőjének adatait is bevonták a kutatásba. A CT-vizsgálatok alapján a szakemberek megmérték a csecsemőmirigy méretét, szerkezetét és összetételét. Ezekből az adatokból egy úgynevezett csecsemőmirigy-egészségi pontszámot állítottak össze. Az eredmények szerint a jobb csecsemőmirigy-egészséggel rendelkező embereknél kedvezőbb egészségi mutatók jelentkeztek. A rosszabb állapotú csecsemőmiriggyel rendelkezőkhöz képest náluk mintegy 50 százalékkal alacsonyabb volt az összes halálozás kockázata, 63 százalékkal kisebb a szív- és érrendszeri eredetű halálozás veszélye, valamint 36 százalékkal ritkábban alakult ki tüdőrák. A kutatók szerint ezek az összefüggések az életkor és más egészségügyi tényezők figyelembevétele után is fennmaradtak. A kutatócsoport úgy véli, hogy a csecsemőmirigy állapotának romlása csökkentheti a T-sejtek sokféleségét. Az elemzés több olyan tényezőt is azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a gyengébb csecsemőmirigy-egészséggel. Ezek közé tartozik a krónikus gyulladás, a dohányzás és a nagyobb testsúly. A kutatók egy külön vizsgálatban több mint 1200, immunterápiával kezelt daganatos beteg adatait elemezték. Az eredmények szerint az egészségesebb csecsemőmiriggyel rendelkező betegek általában jobban reagáltak a kezelésre. Ebben a csoportban 37 százalékkal alacsonyabb volt a daganat előrehaladásának kockázata, és 44 százalékkal kisebb a halálozás veszélye. Az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették a betegek, a daganatok és az alkalmazott kezelések közötti különbségeket. A szerzők szerint ez arra utal, hogy A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények megerősítéséhez további tanulmányokra van szükség. A csecsemőmirigy állapotának mérésére alkalmazott képalkotó módszer egyelőre nem alkalmas rutinszerű klinikai használatra. A szakemberek azt sem vizsgálták, hogy az életmódbeli tényezők megváltoztatása közvetlenül javíthatja-e a csecsemőmirigy működését. Jelenleg további kutatások zajlanak annak feltárására, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják a szerv állapotát, és miként hat ez a betegségek kockázatára, illetve a kezelések eredményességére.