● news.bsdnet.hu

A pseudocysta pancreatis elnevezés a hasnyálmirigyben (pancreas) kialakult álcisztát takarja. Ezek az álciszták a hasnyálmirigy területén képződött, folyadékkal telt, kötőszövettel bélelt üregek, melyek a hasnyálmirigy akut vagy krónikus gyulladása (pancreatitis) után keletkezhetnek. Az álciszták vagy azakut (heveny) hasnyálmirigy-gyulladássorán az elhalt szövetrészekben alakulnak ki, vagy akrónikus (idült) hasnyálmirigy-gyulladásfellángolásai idején a pancreas-mirigyek kivezetőcsöveinek elzáródásával jönnek létre. A folyadék kilépése a szövetközti térbe (extravazáció) és a folyadékvisszatartás az álciszta fokozatos növekedéséhez vezet. A pseudocysta pancreatis kialakulásának további lehetséges oka a hasnyálmirigyet ért trauma, amely a szerv gyulladását okozza. A valódi cisztákkal ellentétben az álcisztáknak nincs saját, hámmal bélelt faluk, a pseudocysták csupán a környező kötőszövetek által határolt üregek, amelyek granulációs szövetet tartalmazhatnak. Az álciszta körül csak néhány hét múlva képződik fal, ezt a folyamatot „érésnek” nevezzük. Amíg ez meg nem történik, addig pontosabb a hasnyálmirigyben kialakult akut folyadékgyülem megnevezést használni. Hirdetés A pancreas cisztás elváltozásai közül a gyulladások után kialakuló álciszták a leggyakoribbak (75-80%). Az álciszták az esetek 10 százalékában akut hasnyálmirigy-gyulladást követően alakulnak ki, a betegek 60 százaléka pedig súlyos krónikus pancreatitisszel küzd. Az álciszták lokalizációja nagyon változatos. Elhelyezkedhetnek magában a hasnyálmirigyben (intrapankreatikusan), de a hasnyálmirigy körül (peripankreatikusan) is kialakulhatnak, például a hashártya mögött (retroperitoneálisan), sőt ritka esetben mediasztinálisan (a gátorüregben) is. Leggyakrabban az úgynevezett cseplesztömlőben (bursa omentalis) találhatóak, ez a gyomor és hasnyálmirigy között lévő üreg. A hasnyálmirigy-álciszták jelentős méretet érhetnek el, aminek következtében nyomhatják a környező anatómiai képleteket. Képalkotó eljárásokkal kezdetben szeptumok fedezhetők fel. Az álcisztán belül savós és véres folyadék, elhalt sejtek és nagy mennyiségű amiláz, lipáz és enterokináz (pl. tripszin) található. A hasnyálmirigy-álciszták gyakran tünetmentesek. Méretüktől függően tompa felhasi fájdalmat vagy kólikaszerű panaszokat okozhatnak. Teltségérzés, émelygés és hányás is felléphet. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás után több mint három hétig fennmaradó fájdalom hátterében nagyon gyakran hasnyálmirigy-álciszta áll. Az alábbi komplikációk léphetnek fel: Ultrahangvizsgálat:az érett hasnyálmirigy-álcisztákhasi ultrahangvizsgálattaljól ábrázolódnak, a hasnyálmirigyben kialakult akut folyadékgyülem azonban gyakran nem látható elég egyértelműen a benne található elhalt sejtek miatt. AzMR-ésCT-vizsgálatelsősorban az akut folyadékgyülem korai stádiumában pontos lokalizációt és differenciáldiagnózist tehet lehetővé. A nagyobb álciszták már a has tapintásos vizsgálatával érzékelhetők. Különböző vizsgálatokra lehet szükség a differenciáldiagnózishoz, azaz hogy a valódi hasnyálmirigyciszták és cisztás tumor (cystadenóma) fennállásának lehetőségét kizárhassák. A terápia az álciszták méretétől és elhelyezkedésétől függ. A hasnyálmirigy-gyulladás következtében kialakuló álciszták gyakran spontán visszafejlődnek, ezért elsősorban figyelmemmel kell kísérni a beteg állapotát a pancreatitist követően. A ciszták részben visszafejlődhetnek vagy teljesen el is tűnhetnek, de csak akkor, ha hat hétnél nem alakultak ki régebben és átmérőjük nem haladja meg a 6 cm-t. A nagyobb álciszták méretét, amelyek 6 hét alatt nem tűnnek el, csapolással (punctio) lehet csökkenteni. Súlyosabb esetben műtétre lehet szükség, amelynek során drenázst alakítanak ki. A műtét során eltávolított cisztafalrészekből mintát vesznek és megvizsgálják azt, hogy kizárható legyen ahasnyálmirigy-daganat. TovábbHasnyálmirigyciszták Szerző:WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordítóForrás:Pankreaspseudozyste(DocCheck Flexikon)Lektorálta:Dr. Osikóczki Orsolya