● news.bsdnet.hu

A Fidesz kongresszusa megerősítette Orbán Viktor pozícióját, de nem adott érdemi választ arra, hogyan szerezheti vissza a párt az elvesztett szavazókat. Az elemző úgy látja, hogy noha a párt szervezetileg átalakult, tartalmilag egyelőre nem mutatott megújulási szándékot. A Fidesz továbbra is Orbán Viktor népszerűségére épít, miközben a volt miniszterelnök a párton kívüli választók körében erősen elutasított. Ez a Pillanatkép , az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen. Több hazai politikai kommentátor szerint a Fidesz kongresszusa és a tisztújítás eredményei nem utalnak érdemi megújulásra, Orbán Viktor újraválasztását pedig a párt változatlan hatalmi és politikai szerkezetének megerősítéseként értelmezik. De érdemes megközelíteni más irányból is a volt kormánypárt helyzetét: Orbán Viktor nélkül ma képes lenne a Fidesz megőrizni belső egységét és politikai stabilitását? Egyáltalán létezett-e olyan politikai és vezetői alternatíva, amely a következő hónapok várható kihívásai közepette nagyobb stabilitást tudott volna biztosítani a párt számára? A kommentátorok egy része azt is kifogásolta, hogy Orbán Viktor beszédéből hiányzott a mélyebb önreflexió, és a helyzetértékelése lényegében nem tért el attól, amit a választási vereséget megelőzően is képviselt. A bírálatok mellett azonban egy másik szempontot is érdemes figyelembe venni: milyen üzenetet hordozott volna, ha a miniszterelnök radikálisan felülvizsgálja korábbi álláspontjait, és beszédének középpontjába az önkritika, valamint az elkövetett hibák részletes számbavétele kerül? Nem éppen ez gyengítette volna tovább a határozott irányt mutató, jövőképpel rendelkező vezető képét, miközben a Fidesz számára egy kedvezőtlen politikai helyzetben minden bizonnyal a belső egység és a szervezeti stabilitás megőrzése az egyik legfontosabb szempont? Több elemző és politikai kommentátor is bírálta Orbán Viktort amiatt, hogy értelmezésük szerint a Fideszt egyre inkább a szélsőjobboldalhoz köti, különösen azt követően, hogy a Vadhajtások nevű oldalt egyik igeforrásaként  említette. A Magyar Nemzetnek adott májusi interjújában úgy fogalmazott: Mindig a szélen kell kezdeni az újjáépítést: a kurucoknál, a radikálisok világában. Mégpedig azért, mert a legnagyobb veszély ilyenkor, hogy a tábor széle letörik, radikális válaszokat keres, eltávolodik a polgári középtől, és a jobboldal kettészakad. A kongresszust megelőző sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy a nemzeti oldalon belül jelen van a radikális jobboldal, a polgári jobboldal és a politikai centrum is. Orbán Viktor szerint a nemzeti oldal mindenkori vezetőjének az a feladata, hogy ezeket az irányzatokat egyetlen politikai közösségbe szervezze. Úgy fogalmazott, amikor ez sikerült, a nemzeti oldal választást nyert, amikor pedig nem, mint a legutóbbi alkalommal, vereséget szenvedett. Mindezek alapján nem inkább az a következtetés vonható le, hogy Orbán Viktor célja nem a Fidesz szélsőjobboldali irányba tolása, hanem a nemzeti oldal politikai lefedettségének megőrzése? Vagyis az, hogy a radikális jobboldaltól a polgári jobboldalon át egészen a politikai centrumig terjedő választói és politikai közeget továbbra is egyetlen táborban tartsa az „egy a tábor, egy a zászló” elve mentén? Az új alelnökök személye miatt is számos kritika jelent meg a Fidesz megújulásával kapcsolatban. A kérdés azonban más megközelítésből is vizsgálható: miért éppen ezekkel a politikusokkal kíván nekivágni Orbán Viktor a következő időszaknak, és milyen politikai vagy szervezeti szempontok indokolhatták a választásukat? Emellett azt is érdemes mérlegelni, hogy egy választási vereséget követően mennyire lenne reális egy párt újjászervezése olyan vezetőkkel, akik az elmúlt hónapokban nyilvánosan bírálták Orbán Viktor politikai irányvonalát. Nem magától értetődő-e, hogy egy vezető elsősorban olyan munkatársakkal veszi körül magát, akikben megbízik, és akikkel a legfontosabb stratégiai kérdésekben együtt tud működni? A Pillanatkép állandó elemzője, Nagy Attila Tibor válaszolt a kérdésekre. Nagy Attila Tibor szerint Orbán Viktor kihívó nélküli, elsöprő többségű újraválasztása azt jelzi, hogy a Fidesz küldöttei nem láttak más olyan politikust, aki képes lenne megtartani vagy akár növelni a még megmaradt, húsz százalék körüli szavazótábort. Az elemző hozzátette, a 21 Kutatóközpont idei májusi kutatása annyiban alátámasztani látszik a kongresszus döntését, hogy az áprilisban a Fideszre szavazók 64 százaléka nem akarta, hogy a választási vereség után Orbán Viktor lemondjon a pártelnöki tisztségről. A megkérdezett fideszes szavazók 28 százaléka tartotta szükségesnek Orbán Viktor távozását, vagyis csaknem kétharmaduk úgy vélte, hogy Orbán Viktornak maradnia kell a párt élén. Ez a vélemény már közvetlenül a választás után uralkodóvá vált a fideszes véleményvezérek körében, és még a Fidesz helyzetét meglehetősen kritikusan értékelő, egykori fideszes képviselő, Ferencz Orsolya sem szólította fel Orbán Viktort a párt éléről való távozásra. A kutatás azt is kimutatta, hogy messze Orbán Viktornak a legnagyobb a támogatottsága azok körében, akik az áprilisi választáson a Fideszre szavaztak. Közülük mindössze 12 százalék tudott megnevezni lehetséges utódot. Többek között szóba került Szijjártó Péter egykori külügyminiszter, valamint Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető neve. A június 13-án megtartott kongresszus tehát a Fidesz szavazótáborának egyben tartása szempontjából észszerűnek tűnő döntést hozott, ugyanis sem korábban nem volt, sem jelenleg nincs olyan fideszes politikus, aki a párt szavazótáborán belül Orbán Viktorhoz hasonló népszerűséggel és ismertséggel rendelkezne – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Másfelől azonban a kongresszus nem adott választ arra a problémára, hogy Orbán Viktor megítélése már huzamosabb ideje kedvezőtlenebb a Fideszen kívüli szavazók körében. Az elemző szintén a 21 Kutatóközpont májusi kutatására hivatkozott, amely szerint azoknak a választóknak az 53 százaléka, akik a választáson még a Fideszre szavaztak, de azóta elpártoltak a párttól, már vezetőváltást tartott szükségesnek a Fidesz élén. Nagy Attila Tibor szerint ennél is nagyobb probléma, hogy a most újraválasztott Orbán Viktor erősen elutasított a többi párt szavazóinak körében. A Medián 2025. márciusi közvélemény-kutatása alapján nemcsak a Tisza Párt szavazóinak szinte egésze nem látta volna szívesen Orbán Viktort fontos politikai szerepben, hanem a pártnélküliek és a kisebb pártok szavazóinak 62 százaléka sem tartotta kívánatosnak, hogy ilyen szerepet töltsön be. A helyzet a választás óta tovább romlott: a Republikon Intézet májusi kutatása szerint a teljes felnőtt lakosság mindössze 29 százaléka kedveli Orbán Viktort. Igaz, a Fidesz megmaradt szavazóinak 91 százaléka továbbra is kedveli a volt miniszterelnököt. Az elemző rámutatott, hogy a választás és a Fidesz kongresszusa között eltelt két hónap sem változtatott az alaphelyzeten. A párt eddigi elnöke továbbra is a legalkalmasabbnak tűnik a szavazótábor egyben tartására, és nem tűnt fel olyan vezéregyéniség a Fideszen belül, aki valós alternatívává tudott volna válni Orbán Viktorral szemben. Nagy Attila Tibor szerint az alternatívahiány több okra vezethető vissza: „Orbán Viktor ismertsége és elismertsége a fideszes szavazók körében továbbra is egyértelmű, ám a Fidesz támogatottsága a választást követően rég nem látott mélységbe süllyedt. A közvélemény-kutatási adatok arra utalnak, hogy Orbán Viktor nélkül a Fidesz szavazótáborának további apadásával kellene számolni, de a párt és a volt miniszterelnök jelenleg erősen elutasított a többi párt szavazói körében. Egy lehetséges kitörési pontot jelenthetne a Fidesz EU-politikájának felülvizsgálata, erre azonban sem az újraválasztott pártelnök, sem – a kongresszusi felszólalások alapján – a párt többsége nem mutat hajlandóságot” – fogalmazott az elemző. Ezzel kapcsolatban kifejtette, egy kongresszus eleve nem alkalmas arra, hogy egy csapásra megfordítsa a Fideszt sújtó negatív trendet, de az már elvárható tőle, hogy olyan folyamatokat indítson el, amelyek ismét növekedési pályára állíthatják a pártot. Nagy Attila Tibor szerint a szombati Fidesz-kongresszus annyiban jelent előrelépést, hogy a választás után egyértelműen rendezte a párt vezetésének kérdését: megerősítette Orbán Viktort a párt élén, és új elnökséget választott. A kongresszus emellett új szervezeti struktúrát is létrehozott, amellyel reagálni kíván az új politikai helyzetre és az ellenzéki szerepre. „Tartalmilag viszont a párt nagyjából ugyanazokat a témákat viszi, mint korábban. Az Európai Unióval szembeni kritikus álláspontot, a genderkérdés hangsúlyozását és Magyar Péter személyének bírálatát. Igaz, Ukrajna az elmúlt két hónapban háttérbe szorult a Fidesz kommunikációjában” – jegyezte meg az elemző. Nagy Attila Tibor úgy véli, a Fidesz nagyarányú választási veresége és népszerűségének további csökkenése alapvetően a 2022 és 2026 közötti gazdasági problémákra, a romló kormányzati teljesítményre, valamint a NER-nagyvállalkozók gazdagodására vezethető vissza. Nem véletlen, hogy az új miniszterelnök, Magyar Péter hivatalba lépése óta számtalanszor felemlegette a Fidesz-kormány gyanús ügyeit, abból a célból, hogy a Fideszt még ellenzékben is agyonnyomja a tizenhat évnyi kormányzás terhével. Az elemző szerint a Fidesznek olyan érdemi tartalmi válaszokat kellene találnia, amelyekkel nemcsak védekezni tud Magyar Péter politikai támadásaival szemben, hanem önálló kezdeményezésekre is képes. Példaként említette a migrációs paktum elleni és a Sulyok Tamás melletti budapesti tüntetéseket, amelyek szerinte mérsékelt részvételük ellenére is alkalmasak voltak arra, hogy a Fideszhez köthető ügyek napirendre kerüljenek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a migrációs paktum elleni demonstráción Magyar Péter elvonta a figyelmet az eseményről, amikor miniszterelnöki dolgozószobájának teraszáról integetett a tüntetőknek magyar zászlóval a kezében. „A Fidesz-kongresszus már nem jutott el odáig, hogy mint testület, önálló kezdeményezésével kerüljön be a hírekbe, inkább Orbán Viktor aznap reggel nyilvánosságra hozott röpirata váltott ki figyelmet” – fogalmazott Nagy Attila Tibor. Arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai tapasztalatok azt mutatják: egy jól előkészített és végrehajtott személyi és tartalmi megújulás képes egy nehéz helyzetben lévő ellenzéki pártot ismét növekedési pályára állítani. Példaként említette, hogy a német szociáldemokrata SPD-t az 1959-es bad godesbergi fordulat tette kormányképessé, és évtizedekre meghatározta a párt politikáját. A Fidesz az 1994–1995-ös fordulat nyomán alakult át egykori nemzeti liberális pártból mérsékelt jobboldali politikai erővé, és egészen a 2026-os választásig a magyar jobboldal meghatározó szereplője maradt, összesen húsz kormányzati évet maga mögött tudva. Orbán Viktor röpirata és a kongresszusi küldöttek felszólalásai nem utaltak tartalmi megújulásra. Igaz, a párt ezzel még egyáltalán nincs elkésve, hiszen ellenzéki időszaka csak most kezdődött. Nem biztató azonban, hogy Orbán Viktor a röpirat tanúsága szerint nemcsak a nemzetközi NGO-kat és a multinacionális vállalatokat tekinti ellenfélnek, hanem az Európai Uniót is. „A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt” – áll a röpiratban . Az elemző megjegyezte: ezzel a megközelítéssel nehéz megszólítani azokat a választókat, akik részben éppen a Fidesz Európa-politikája miatt fordultak el a párttól. Nagy Attila Tibor szerint nem volt reális elvárás, hogy Orbán Viktor a Fidesz-kongresszuson elmondott beszédében rossznak vagy gyengének minősítse az általa vezetett kormány tizenhat éves teljesítményét. Arra azonban idővel ki kell találni valamilyen választ, hogy a Fidesz kormányzásának emléke jelenleg inkább negatív. A pártnak idővel kedvezőbbé kellene tennie ezt a képet a választók körében, ha versenyképes akar maradni Magyar Péterrel szemben, akinek kommunikációja jelentős részben a Fidesz-kormány eredményeinek megkérdőjelezésére épül. A hétről hétre elhangzó parlamenti beszédeit is nagyrészt ennek rendeli alá. Az elemző arra is kitért, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó szembenézni azzal sem: kormányzása idején vált dúsgazdag üzletemberré egykori barátja, Mészáros Lőrinc, valamint veje, Tiborcz István. Ez szerinte továbbra is folyamatos támadási felületet jelent Orbán Viktor és a Fidesz számára. Amennyiben a Fidesz az 1995-öshöz hasonló újabb ideológiai és tartalmi fordulatot hajtana végre, megfelelő előkészítés és végrehajtás mellett kellemes értelemben is meglephetné a közvéleményt, és a politikai kezdeményezés akár vissza is kerülhetne hozzá. Ez különösen akkor következhetne be, ha a Tisza-kormány népszerűsége időközben jelentősen csökkenne. A kongresszuson azonban az látszott, hogy a párt egyáltalán nem áll készen egy ilyen tartalmi és ideológiai változtatásra. A felszólalásokból az derült ki, hogy egyszerre kellene egyben tartani a radikálisabb hangvételű, a polgári beállítottságú, valamint a tizenhat év kormányzati munkájára a súlyos vereség ellenére is büszke szavazókat. Ugyanakkor a közvélemény-kutatási adatokból egyértelműen látszik, hogy a Tisza Pártot választó, Európai Unió-párti szavazók – köztük számos egykori fideszes választó – legalább egy részének visszaszerzése nélkül a Fidesz aligha tud kikerülni jelenlegi válságos helyzetéből. A tartalmi és ideológiai fordulat mellett a pártnak megfelelő, versenyképes szervezeti felépítéssel is rendelkeznie kell egy későbbi választási sikerhez. „Hallgatva az önkormányzati, illetve helyi politika fontosságát hangoztató Navracsics Tiborra, a kongresszus úgy módosította a párt alapszabályát, hogy megszűnt az egyéni választókerületi rendszerre épülő szervezeti struktúra. A pártot ezentúl a helyi szervezetek és a megyei választmányok jelenítik meg a helyi lakosság számára, miközben a megyei elnökök automatikusan a kibővített, 28 tagú elnökség tagjaivá váltak. Mindezt annak ellenére döntötték el, hogy éppen a Fidesz kormányzása alatt csökkent a megyei szint politikai súlya, és a települési önkormányzatok is jelentős hatáskörvesztést szenvedtek el Orbán Viktor miniszterelnöksége idején” – mutatott rá Nagy Attila Tibor. Az elemző azt is kiemelte, hogy a Fidesz-kongresszus egy eddig nem ismert alapszabály-módosítást is jóváhagyott. Ennek értelmében a megyei választmányi elnökök megválasztásához a pártelnök, vagyis Orbán Viktor jóváhagyására is szükség van. Ennek következtében az elnökség tagjainak jelentős része személyében is függ Orbán Viktortól, így a régi-új pártelnök továbbra is szilárdan kézben tarthatja a pártot. Orbán Viktor eddigi hatalomtechnikáját ismerve ez nem meglepő. Ennek az a kétségtelen előnye, hogy a pártelnök elegendő jogi és politikai erővel rendelkezik majd a párton belüli viszonyok alakításához. Kérdéses, azonban, hogy a több kongresszusi küldött által is szükségesnek tartott visszacsatolás mennyire lesz valós és őszinte – fogalmazott. Az elemző szerint további problémát jelent, hogy az eddigi megyei elnökök közül egyelőre nem emelkedett ki olyan tehetséges politikus, aki országos szinten is meghatározó szerepet tölthetne be. A kongresszus által megválasztott alelnökök közül az újraválasztott Gál Kinga a párt népszerűsége szempontjából nem jelent különösebb hozzáadott értéket. Bóka János egykori miniszter a jelenleg nem éppen népszerű egykori Fidesz-kormányt testesíti meg. Kreicsi Bálint, Salgótarján polgármestere országosan még kevéssé ismert politikus, míg Gyopáros Alpár erénye, hogy a Tisza-cunami ellenére is képes volt egyéni választókerületet nyerni április 12-én. Az elnökség tagjává vált Deutsch Tamás EP-küldöttségvezető nem tartozik a párt legnépszerűbb politikusai közé, Gulyás Gergely frakcióvezető pedig ugyan a parlamentben rendszeresen vitázik Magyar Péterrel, de nem számít különösebben magával ragadó szónoknak, és alkatilag sem alkalmas a tömegek lelkesítésére. Az eddigi jelek alapján Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy az új pártelnökség lojális lesz Orbán Viktorhoz, de kérdésesnek tartja, hogy rendelkezik-e majd elegendő politikai erővel és tehetséggel ahhoz, hogy kivezesse a pártot a jelenlegi válságból. Ha a Fidesz nem hajlandó érdemi tartalmi változtatásokra, sorsának irányítása kikerül a kezéből, mert akkor legfeljebb a Tisza-kormány hibáiban, mulasztásaiban és jelentős népszerűségvesztésében reménykedhet – jelentette ki az elemző. A kilábaláshoz szerinte arra lenne szükség, hogy a Fidesz mint politikai márkanév, valamint Orbán Viktor személye a jelenleginél jóval elfogadhatóbbá váljon a választók számára. Magyar Péter Facebook-bejegyzéseinek, videóinak és parlamenti felszólalásainak jelentős része ugyanakkor éppen azt célozza, hogy a Fidesz megítélése – az előző tizenhat év kormányzati teljesítménye miatt – tartósan negatív maradjon. Nagy Attila Tibor hozzátette: a Tisza Párt érdeke az is, hogy a Mi Hazánk radikális jobboldali pártként ne legyen képes a politikai centrum felé nyitni, és így akkor se válhasson komoly kihívóvá, amikor az ország a 2029-es európai parlamenti, illetve a 2030-as országgyűlési választások felé közeledik. A Fidesz tisztújító kongresszusa után az Index interjút készített Orbán Viktorral, aki egyebek mellett arra is reagált, hogy az Országgyűlés a Tisza Párt kezdeményezésére az Alaptörvény módosításával nyolc évben korlátozta az egy személy által miniszterelnökként betölthető időtartamot. Mivel az elfogadott javaslat 1990-től számítja a kormányfői pozícióban eltöltött éveket, Orbán Viktor a jelenlegi szabályok alapján már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig. Kövesse az Indexet Facebookon is!