● news.bsdnet.hu

A közmédia teljes átalakítását készítik elő. A tervek szerint új szervezet jön létre, átvizsgálják a működést, és új alapokra helyezik a hírszolgáltatást. A változások első részleteiről Grosz Judit miniszteri biztos beszélt. A közmédia átalakításának egyik legfontosabb célja, hogy visszaszerezze a nézők bizalmát, és hatékonyabban használja fel a közpénzeket. A tervezett törvénymódosítás után három azonnali intézkedés indulhat el: leállítják a propaganda-hírszolgáltatást, átfogó intézményi és pénzügyi audit kezdődik, valamint új hírszolgáltatási alapelvek lépnek életbe. Grosz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos a Kreatívnak elmondta: az átmeneti időszakban ideiglenes vezetés irányítja majd az intézményt, amíg nyílt pályázaton meg nem választják a végleges vezetőket. A tervek szerint az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató összeolvad, és Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működik tovább. Emellett megszűnik a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma, helyette egy új, Független Közmédia Testület jön létre, amelyben a kormánypárt, az ellenzék és a médiaszakma képviselői is helyet kapnának. Fontos változás lehet az is, hogy az MTI visszakapja önálló jogi személyiségét. Az elsők között indul el az intézményi átvilágítás. Grosz Judit szerint az audit lezárása előtt korai lenne létszámleépítésekről beszélni, először a valós helyzetet kell feltárni. Ugyanakkor hangsúlyozta: akik szakmai vagy pénzügyi visszaélésekben vettek részt, azoknak vállalniuk kell a felelősséget. A közmédia jövőjéről széles körű társadalmi egyeztetést is terveznek. A folyamatba újságírókat, médiaszakembereket, civil szervezeteket, valamint a nézők és hallgatók képviselőit is bevonnák. A finanszírozás kapcsán egyelőre annyi biztos, hogy nem terveznek kötelező előfizetési díjat . A cél ugyanakkor az, hogy a közpénzek felhasználása átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A közmédia működésére idén 141 milliárd forint közszolgálati hozzájárulás jut, jövőre pedig várhatóan már 150 milliárd forint, miközben a nézettségi adatok és a közbizalom jelenleg jóval alacsonyabbak annál, amit a döntéshozók indokoltnak tartanak. ú