● news.bsdnet.hu

A széles körben várt döntés értelmében a jegybank 0,75 százalékról 1 százalékra emelte az irányadó rátát. Bár a kamatszint nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony, Japánban erre 1995 óta nem volt példa. A tavaly decemberi szigorítás óta ez az első kamatemelés, amellyel a távol-keleti ország jegybankja is csatlakozott a szigorítási pályára lépett globális jegybankokhoz, köztük az Európai Központi Bankhoz. A jegybank közleményében kiemelte, hogy a nyersolaj drágulása okozta költségnövekedés viszonylag gyorsan begyűrűzik a vállalatközi tranzakciókba, ami a fogyasztói árak széles körű emelkedését vonhatja maga után. A közép- és hosszú távú inflációs várakozások folyamatos erősödése miatt fennáll a kockázat, hogy a maginfláció tartósan a célérték felett marad. A döntés 7-1 arányban született meg, Ueda Kazuo jegybankelnök kórházi kezelése miatt nem vett részt az ülésen. Az egyetlen ellenszavazatot Aszada Toicsiró adta le, aki úgy vélte, hogy a közel-keleti konfliktusból eredő reálgazdasági kockázatok súlyosabbak az inflációs veszélyeknél. A piaci reakciók összességében azt tükrözték, hogy a befektetők a vártnál kevésbé szigorú jegybanki üzenetet kaptak. Bár egyes elemzők 50 bázispontos emelés lehetőségével is számoltak, erre végül nem került sor. Szuzuki Hirofumi, az SMBC vezető devizastratégája szerint ez kedvező a kockázatos eszközök piacának, a jegybank pedig várhatóan félévente vagy évente egyszeri ütemben folytatja majd a szigorítást. A Nikkei 225 részvényindex a bejelentést követően egy százalékot emelkedve története során először lépte át a 70 ezres szintet, új rekordot felállítva. A jen minimális erősödést mutatott a dollárral szemben, míg a tízéves japán államkötvény hozama 3,5 bázisponttal 2,61 százalékra növekedett. A jegybank emellett arról is döntött, hogy jövő áprilistól felfüggeszti a kötvényvásárlási program kivezetését, és továbbra is havi mintegy 2000 milliárd jen értékben vásárol állampapírokat. A monetáris hatóság megszünteti a kivezetési terv éves felülvizsgálatának gyakorlatát, ám szükség esetén a jövőbeli ülésein módosíthatja a vásárlások ütemét. A közel-keleti konfliktus kettős kihívás elé állítja a japán gazdaságpolitikát, hiszen miközben az olajárak emelkedésén keresztül inflációs nyomást generál, egyúttal lassítja az importált energiahordozóktól erősen függő gazdaság növekedését. A májusi termelői árindex háromszáz éves csúcsra, 6,3 százalékra ugrott, ami azt jelzi, hogy a vállalatok már elkezdték áthárítani a megemelkedett energiaköltségeket. Elemzők szerint a maginfláció az év második felében ismét a jegybank kétszázalékos célja fölé gyorsulhat, a Reuters felmérése alapján pedig a közgazdászok többsége arra számít, hogy az irányadó ráta a negyedik negyedévre eléri az 1,25 százalékot, vagyis további egy kamatemelés érkezhet a második félévben. A japán gazdaság helyzete azért kritikus, mert egyszerre Ebben a környezetben a japán jegybanknak sincs egyszerű dolga, hogy megtalálja az optimális monetáris politikát. Forrás: Reuters A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images