Rendkívüli ülést tart ma az Országgyűlés, fontos ügyek kerülnek terítékre – Itt a menetrend
Blikk
2026-06-16 06:24
Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés, amely Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulójára emlékezik. A képviselők emellett több fontos törvényjavaslatot is megvitatnak, köztük az uniós források lehívásához szükséges jogszabály-módosításokat.
Nagy Levente
Newsroom újságíró
Ezeket látta már?
A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 9 órakor kezdődik az ötvenhatos vértanúkra történő emlékezéssel. A forradalom és szabadságharc vértanúit 1958. június 16-án végezték ki, újratemetésük 1989. június 16-án a rendszerváltás egyik szimbolikus eseménye volt.
A megemlékezés után elhangzanak a napirend előtti felszólalások .
Miután a parlament tavaszi ülésszaka hétfőn véget ért , a kormány kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását öt előterjesztés megtárgyalására.
A javaslatok megtárgyalásának az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban - indokolt a kabinet. A keddi ülés így rendkívüli ülés lesz.
A kormány által tárgyalni javasolt az uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosítások egyebek mellett szigorítja a vagyonnyilatkozat-tételre és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, ezzel összefüggésben bővíti az Integritás Hatóság hatásköreit, rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről, módosítja a büntetőeljárásról szóló törvényt a korrupciós bűncselekményekkel szembeni szigorú fellépés érdekében. A törvényjavaslat az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja.
Napirenden szerepel az egyes pénzügyi szektort érintő törvények jogharmonizációs célú módosítása, amely egyes, főként tőkepiaci tárgyú jogszabályok kisebb terjedelmű változtatását kezdeményezi.
A parlament megvitatja a Magyarország és Szlovákia közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítását. A márciusban aláírt nemzetközi szerződés az új, Százhalombatta és az Ipolyság közötti szénhidrogéntermék-vezeték létesítésével függ össze.
Tárgyalja a Ház a pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről szóló, a Tisza Párt két képviselője által benyújtott javaslatot, amely felfüggeszti a teljesítményértékelés alkalmazását.
A kormány a napirendre javasolja venni a sürgős és a kivételes eljárások számát átmenetileg emelő házszabály-módosítást is.
Az Országgyűlés hétfői ülése is Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti beszédével kezdődött, amelyben a vitnyéd-csermajori migránstábor ügyében nyilvánosságra hozott dokumentumokra hivatkozva szembesítette a korábbi Orbán-kormány több tagját az akkori döntésekkel és nyilatkozatokkal. A kormányfő a migrációs paktummal kapcsolatban azt állította, a volt kabinet a nyilvánosság előtt és a kormányzati dokumentumokban eltérő álláspontot képviselt.
Az Országgyűlés ülésén megjelent Lázár János is, a miniszterelnök pedig nem hagyta ki az alkalmat, hogy kérdéseket intézzen a volt építési és közlekedési miniszterhez. Magyar a mohácsi Duna-híd kapcsán kifejtette, szerinte Lázárnak számot kell adnia arról, miért kellett eltapsolni százmilliárd forintot a választás előtt a magyar adófizetők pénzéből.
A kormányfő úgy fogalmazott, lehetne még sok más dolgot kérdezni az exminisztertől, például a vagyonnyilatkozata kapcsán is, de azt majd megteszik helyette a vizsgálóbizottságok.
Illetve hétfő délután 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodással megszavazták az Alaptörvény 16. módosítását , amely alapján soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot.
parlament