● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Fontos belenéznünk abba a tükörbe, mennyire vált adott esetben az egyházi iskola a társadalmi szegregáció eszközévé – erről is beszélt a Hvg-nek adott interjújában Rubovszky Rita, leszögezve: rendkívül igazságtalan mind a pedagógusokkal, mind a fenntartókkal, mind a romákkal szemben is annak sulykolása, hogy Magyarországon a gyerekek egyik része jómódú családokból érkezve egyházi iskolákba jár, a másik része pedig roma származásúként, mélyszegénységben élve az állami oktatásban reked. Mint kifejtette, a társadalmi elkülönülés folyamatának erősítése természetesen nem állt senkinek sem a szándékában, mégis ez történt. A többiskolás települések esetében sok helyen valóban az egyházi fenntartásba vétel is hozzájárult ehhez, más esetekben a szülők az állami iskolák közül választják ki az „elitebbet”, vagy épp az egyházi iskola válik a leszakadók „gyűjtőhelyévé”. – A legszegényebbek tanuláshoz való jogához nem fér kétség, miközben az is igaz: a csökkenő demográfiai mutatók mellett az iskola egyfajta „piac” lett, a szülőknek is joguk van ahhoz, hogy olyan iskolába adhassák a gyermekeiket, ahol garanciát látnak arra, hogy a családi befektetett energiákat kiegészítve magas színvonalú oktatást kapnak. Úgy vélem, van helye e téren az önkritikának – mondta. A Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse beszélt arról is, hogy az egyházi iskola nem önértékén, hanem mint politikai téma került be a társadalmi traumákat feldolgozó kommunikációs térbe, egyfajta elfojtott indulat levezetéseként, ami főként a mögöttünk hagyott évtizedekről szól. Azt a felvetést, hogy a neve a nyilvánosságban korábban felmerült esetleges oktatási miniszterként is, Rubovszky Rita megtisztelőnek nevezte, de a feladatokról szeretett volna beszélni beszél. Jelenleg ugyanis – ahogy fogalmazott – azon dolgozik, hogy az egyházi fenntartók értékes tapasztalatai valódi segítséget jelentsenek az oktatás megújításában. A teljes interjút itt olvashatják >>>