● news.bsdnet.hu

Megkezdődtek Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai és nem valószínű, hogy az átlagosan majdnem egy évtizedet igénybe vevő folyamatot meggyorsítanák, ahogy elen állás szerint az sem, hogy a háborúban álló ország szavazójog nélküli társult taggá váljon a a közeljövőben. Nemzetközi lapszemle. Új ablakban 2026. június 16. Nemzetközi lapszemle/Kárpáti János 2026.06.16. 05:17 00:00 Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével, a folyamat várható alakulásával kapcsolatban a New York Times egyebek közt felhívja a figyelmet arra: Magyar Péter nemrégiben kiemelte, hogy az egész csatlakozási eljárássorozat eddig átlagosan mintegy kilenc esztendőt vett igénybe. Ha Ukrajna az elkövetkező 10-15 évben végrehajtja a szükséges változtatásokat, akkor Magyarország támogatni fogja az ország csatlakozását, de ezt még akkor is kötelező erejű népszavazásra kell majd bocsátani – ismerteti a lap a magyar miniszterelnök közösségi médiában kifejtett álláspontját. Kerülhet-e Ukrajna gyorsított pályára? Magyar Péter világossá tette, hogy nem támogatja a gyorsított EU-csatlakozási eljárást Ukrajna és Moldova esetében – írja az amerikai lap, és hozzáteszi: az ukrán tagság gyorsított megadásának az indítványozói közül Friedrich Merz német kancellár májusban azt javasolta, hogy váljék Ukrajna úgynevezett "társult taggá", ami az tenné lehetővé számára, hogy részt vegyen a találkozókon, szavazati jog nélkül. Ez az elgondolás – jegyzi meg a New York Times – csak korlátozott politikai támogatást kapott, miközben francia és lengyel tisztségviselők óva intenek a csatlakozási folyamat felgyorsításától. A brüsszeli Politico terjedelmes interjút készített Jordan Bardellával, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A beszélgetés fontosabb részeit ismertető cikk felvezetése szerint, ha az európai fősodorbeli politikusoknak eddig az volt a benyomásuk, hogy a francia szélsőjobb az élek lesimítására, az uniós alkukötés ritmusához való igazodásra készül, akkor Bardella most szétzúzta ezeket az illúzióikat. A lengyelországi látogatásra készülő pártvezető a beszélgetés során lehűtötte azokat a reményeket, hogy alkalmazkodóképesebb európai partnernek bizonyulhat, mint mentora, Marine Le Pen. Éppen ellenkezőleg, nem mutatta semmi jelét annak, hogy mérsékelné azokat a terveket, amelyek az uniós költségvetéshez való francia hozzájárulás megnyesésére, a nacionalista szövetségesekkel való viszony elmélyítésére, illetve az EU belülről való átformálására irányulnak. A portál úgy vezeti fel Bardellát, hogy ő az a szélsőjobboldali vezető, aki Franciaország következő köztársasági elnöke lehet. Az államfőválasztás jövő év tavaszán esedékes, a közvélemény-kutatók listáin Bardella áll az élen. Marine Le Pen, a tömörülés eddigi államfőjelöltje büntető ügyében még nem döntött a fellebbviteli bíróság arról, hogy jogosult-e indulni a választáson, miután ettől első fokon eltiltották, mert bűnösnek találták uniós források elsikkasztásában. Az ítélet szerint Le Pen az Európai Parlament képviselőit megillető juttatást, az uniós tevékenységhez hozzájáruló asszisztensek után járó pénzt a saját pártapparátus működtetésére fordította. "Vissza fogjuk adni a franciáknak a pénzüket" – nyilatkozott most Bardella, és a közös büdzséhez való francia hozzájárulás 50 százalékos megvágását helyezte kilátásba. Amiben viszont a Nemzeti Tömörülés elnöke éles fordulatot hajtott végre saját politikai álláspontját illetően, az Donald Trump amerikai elnökkel való szembefordulása volt. Saját korábbi véleményéhez ugyanakkor tartotta magát, és azt állította, hogy nem ő, hanem Trump változott meg, és a mostani második elnöki ciklusa gyökeresen eltér az első ciklustól, legalábbis Trump "nehezebb olvasmány lett" – fogalmazott Bardella. Szerinte Washington most már birodalomként tekint önmagára, amelynek az egész nyugati félteke a befolyási övezetének számít. Ez – mondta – az amerikai elköteleződés megszűnése fölötti félelmet váltja ki sok európai országból, bár – tette hozzá – Franciaországból nem. Bardella kerek-perec visszautasította, hogy Trump támogassa őt a választási kampányban, miután az amerikai elnök megkísérelte a választások befolyásolását Magyarországon, Lengyelországban és Argentínában, a vele szövetséges ottani vezetők támogatásával. "A francia szavazók támogatását kérjük, nem akarunk ajtót nyitni a beavatkozás semmilyen formája előtt" – jelentette ki. A Nemzeti Tömörülésnek a NATO-val kapcsolatos álláspontját illetően Bardella – hűen a tömörülés hagyományos elszigetelődéspárti jellegéhez – támogatásáról biztosította ugyan Le Pen régi ígéretét, hogy újra ki fogják vonni Franciaországot az atlanti szövetség integrált katonai szervezetéből, ám ezt azzal enyhítette, hogy meg kívánja várni az ukrajnai háború végét. Az a prioritásuk, hogy előbb helyre kell állítani a békét Európa küszöbén, tűzszünetet kell kötni Ukrajnában, majd utána olyan biztonsági garanciákat kell alkotni, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára határai megvédését. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)