● news.bsdnet.hu

Lassan már annyi stressz ér bennünket a hétköznapokban is, hogy kezdjük megszokni. Legalábbis ezt gondoljuk, azonban a szervezetünket nem lehet büntetlenül terhelni a végtelenségig. Ha hosszú időn át túlterheljük, annak bizony már sejtszinten is nyoma marad. A hétköznapokban, amikor valamilyen – akár csak vélt – stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetünk azonnal riaszt. Beindul az úgynevezett üss vagy fuss reakció, vagyis egy ősi túlélési mechanizmus, amely harcra vagy menekülésre készíti fel a testünket. Ilyenkor stresszhormonok, például adrenalin és kortizol szabadulnak fel, felgyorsul a szívverés, a légzés és az anyagcsere, az izmok és az érzékszervek pedig fokozott készenléti állapotba kerülnek. Ha a stressz tartóssá válik, az üss vagy fuss reakció folyamatos készenléti állapottá alakulhat. Ez a szervezet szinte minden rendszerét megterheli, felborítja az egyensúlyt, és hosszabb távon több szervet érintő, komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. A regenerációért felelős folyamatok háttérbe szorulnak, a sejtek viszont folyamatos terhelésnek vannak kitéve. Ez az eltolódás az egyik alapja annak, hogy az öregedés üteme felgyorsulhat. A tudományos kutatások szerint a krónikus stressz hatással van a sejtek belső egyensúlyára is. Nő az oxidatív terhelés, gyakoribbá válhatnak a sejtkárosodások, és a regeneráció kevésbé hatékony. Különösen érzékenyek erre a kromoszómák végén található védőszakaszok, a telomerek. Ezek természetes módon rövidülnek az idő múlásával, de tartós stressz hatására ez a folyamat felgyorsulhat. Ennek következménye, hogy a sejtek hamarabb elérik azt az állapotot, ahol már korlátozottabb a megújulási képességük. A tartós stressz másik fontos negatív következménye az alacsony szintű, állandó gyulladásos állapot. Ez nem feltétlenül jár látványos tünetekkel, mégis folyamatos terhelést jelent a szervezetünk számára. A sejtek működése romlik, nő a DNS -károsodás kockázata, és hosszú távon könnyebben alakulnak ki az életkorral összefüggő problémák. Az idegrendszer és a hormonális szabályozás is érintett. A hosszan fennálló feszültség megváltoztatja a stresszválasz működését, ami tovább nehezíti a szervezet alkalmazkodását. A stressz kezelésének első lépése, hogy felismerjük a figyelmeztető jeleket és tudatosan foglalkozzunk velük. Súlyosabb panaszok esetén érdemes időben szakemberhez fordulni, mielőtt a stressz tartóssá válik. A stressz és az egészség kapcsolatáról beszél a szakember az alábbi videóban: Ezek a cikkek is érdekelhetnek: