● news.bsdnet.hu

Hétfőn elfogadta a tiszás többségű Országgyűlés az alaptörvény tizenhatodik módosítását, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnök hivatali idejét – vagyis életbe lépett a lex Orbán. A törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora és bukott igazságügyiminiszter-jelöltje, valamint Hantosi István tiszás képviselők nyújtották be, amelynek lényege, hogy visszamenőleges hatállyal és személyre szabottan korlátozza a miniszterelnöki ciklusokat. Az előterjesztők indoklása szerint a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni. Ezzel egyértelműen elzárják Orbán Viktor útját attól, hogy a jövőben ismét miniszterelnök lehessen. Gulyás Gergely a törvényjavaslat általános vitája után lapunknak rámutatott: Még hétfő este jelent meg az Indexen egy interjú Orbán Viktorral, amelyben a pártelnök többek között reagált a Fidesz körüli korrupciós vádakra, értékelte a választási vereség okait és beszélt a lex Orbánról is. – jelentette ki. Arról beszélt, ez a módosítás róla szól, azt pedig viccesnek találja, hogy „Magyarországon bárkit eltiltanak a néptől”. Szerinte a végén a nép dönt, ha pedig azt akarják, hogy valakit ne válasszanak meg, meg kell győzni a népet, ahogy az április 12-én történt. „Vicces és nevetséges” döntésnek nevezte a hétfőit. A Fidesz–KDNP egy közleményt is eljuttatott lapunkhoz az ügyben, amelyben hangsúlyozták: Úgy vélik, a módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével, Európában példa nélküli korlátozás a kormányfői tisztséget tekintve, s alkotmányosan aggályos személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg. „Az mindent elárul a jelenlegi kormány demokráciafelfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből. Ez példátlan az európai közéletben” – közölték. A szakmában sem nézték jó szemmel a Tisza-kormány lépését. Ifj. Lomnici Zoltán úgy értékelt lapunknak , hogy a javaslat egy Az Alkotmánybíróság gyakorlata egyértelműen elutasítja a személyre szabott törvényalkotás gyakorlatát. A jogállamiság követelményéből fakadóan a törvényeknek általánosnak és absztraktnak kell lenniük, nem pedig konkrét személyek elleni fegyvernek – hívta fel a figyelmet.