● news.bsdnet.hu

Magyar Péter kedden, a parlament rendkívüli ülésén elmondott napirend előtti felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, milyen súlyos döntések előtt álltak az 1956-os forradalom és az 1989-es rendszerváltás szereplői. Felvetette: vajon gondolkodtak-e azon, mi történik, „ha nem sikerül”, és tudták-e, hogy történelmet írnak. Hangsúlyozta, hogy sem 1956, sem 1989 története nem sajátítható ki: „nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét”, és nem akarják eldönteni azt sem, kik voltak „az igazi ’56-osok vagy rendszerváltók”. Szerinte ezek „az egész ország napjai és terei voltak”. Kiemelte Nagy Imre szerepét, aki 1956-ban, 1958-ban és 1989-ben is „a világtörténelem színpadán állt”. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök kezdetben a forradalom „bizonytalan hőse” volt, majd a leverése után Sznagovba hurcolták, ahol megkezdte életrajzát, de azt már nem fejezhette be. Fel kell nőni a hősökhöz Magyar szerint Nagy Imre sorsdöntő választást hozott: „szabad akaratából választotta a hazát és a halált a kommunista párt helyett”. Nem kért kegyelmet, ezért 1958. június 16-án kivégezték több társával együtt. Felidézte, hogy a kivégzetteket 1961-ben titokban, megalázó körülmények között temették újra a 301-es parcellában. A harminc évvel későbbi, ünnepélyes újratemetést felidézve megjegyezte:  1989. június 16-egy nemzet katarzisa volt, de nem csak Orbán Viktor beszéde miatt, amelyet azóta aprópénzre váltott Beszéde végén a jelen felé fordult: úgy fogalmazott, „bárcsak fel tudnánk nőni” azokhoz az ismert és névtelen hősökhöz, akik bár „bonyolult hősök” voltak, mégis „egyszerű döntést hoztak”. Hangsúlyozta: ha sikerül újraértelmezni 1956 örökségét, akkor az idei, 70. jubileumi ünnep végre valódi közös élménnyé válhat, mert az ország végre eljutott ahhoz az állapothoz – az igazi szabadsághoz –, amelyet az ’56-osok elképzeltek.The post Magyar Péter: Mi nem szeretnénk kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét first appeared on 24.hu.