● news.bsdnet.hu

Rétvári Bence hangsúlyozta, egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik kimondták, hogy szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. Nem folytatnám, amit Novák Előd tett, hogy inkább aktuálpolitikai gondolatokat mondott, hanem visszatérnék az 1956-osokhoz. A szabadságharcunk legemblematikusabb alakja a pesti srác. Ez egy olyan szabadság, amit a mindennapi emberek robbantottak ki. Nem vezetők mögött sorakoztak fel, hanem ők maguk tették vezetőkké azokat az embereket, akikre emlékezünk. Ez a szépsége ennek a szabadságharcnak – húzta alá a KDNP képviselője, leszögezve, hogy Nagy Imre egy kritikus történelmi pillanatban tudott jó döntést hozni. Rétvári Bence hangsúlyozta, egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik kimondták, hogy szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. Nem folytatnám, amit Novák Előd tett, hogy inkább aktuálpolitikai gondolatokat mondott, hanem visszatérnék az 1956-osokhoz. A szabadságharcunk legemblematikusabb alakja a pesti srác. Ez egy olyan szabadság, amit a mindennapi emberek robbantottak ki. Nem vezetők mögött sorakoztak fel, hanem ők maguk tették vezetőkké azokat az embereket, akikre emlékezünk. Ez a szépsége ennek a szabadságharcnak – húzta alá a KDNP képviselője, leszögezve, hogy Nagy Imre egy kritikus történelmi pillanatban tudott jó döntést hozni. Novák Előd felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan köztársaságban élünk, amit Szűrös Mátyás kiáltott ki. A rákosista alkotmány helyére hasonlóan egypárti Alaptörvény került, csak immár Szájer József nevével fémjelezve. Az elmúlt három évtizedből az MSZP és a Fidesz közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, és az ügynökakták összeállítása – hangsúlyozta a Mi Hazánk politikusa, aki megvonná a „kommunista luxusnyugdíjakat”, valamint eltávolítaná a szovjet emlékművet. Novák Előd kiemelte, ideje fejet hajtani a Pongrácz-fivérek előtt. Novák Előd kifogásolta, hogy a rendszerváltás után magas pozícióba jutott többek között Horváth József, Medgyessy Péter vagy Martonyi János, ahogy azt is, hogy 2006 után a Magyar-kormányban rendészeti államtitkár lett Tóth Gábor. Magyar Péter azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy „fiatal magyarok állnak a téren, hamarosan valaki beszélni fog, mindenki tudja, miért van itt, de senki nem tudja pontosan, mi fog történni. Annyit éreznek, hogy nemsokára minden megváltozik, Magyarország a következő napokban a nemzetközi sajtó címlapjaira kerül. A mából visszanézve próbáljuk meg elképzelni, mit érezhettek az őseink a téren. Milyen cipőt vettek fel a történelemhez, ki vigyázott a gyerekeikre, belegondoltak-e a mögöttük álló hónapokba, évekbe, gondolkodtak-e azon, hogy a térről hova és hogyan tovább, hogy mekkora áldozatot hoznának az országért. Gondolkodtak-e azon, hogy mi lesz, ha nem sikerül, és mi lesz, ha nem sikerül. Tudták-e reggel, hogy aznap történelmet fognak írni. Fiatal magyar állnak a térne 1956. október 23-án a Kossuth téren és 1989. június 16-án a Hősök terén. Akik ebben a pillanatban a történelmet írják, akik a téren, állnak, egyszerre néznek a szüleik, a nagyszüleik és a gyermekeik szemébe. Azt mondják a szüleik generációjának, hogy nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták. Bátor és naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz.” Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg. Az 1956-os forradalom elbukott, az 1989-es rendszerváltás részben kudarcba fulladt. Nem egy emléknap megértése, hogy miért történt mindez, de dolgunk annak megértése, hogy mit tanulhatunk tőlük. Elődeinkkel ellentétben nem szeretnénk kisajátítani, birtokolni sem 1956, sem 1989 történetét. Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi '56-osok vagy az igazi rendszerváltók – húzta alá a miniszterelnök, hozzátéve, épp az a csodálatos ezekben a napokban és terekben, hogy épp az egész nemzet napjai és terei voltak. Magyar Péter leszögezte, a tanulságok nehezek. „1956-ban Nagy Imre pártjával szembeni lojalitása, azonosulása, sorsközössége megvolt, így érkezett ő a forradalomba. Eleinte bizonytalan hőse volt a forradalomnak, nem a pesti srácok magától értetődő erkölcsi tisztaságával lépett a történelembe, sőt, habozott is, vívódott, elvtársaknak hívta a forradalmárokat a Kossuth téren” – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Nagy Imre szabad akaratából választotta a hazát a párt helyett. Magyar Péter arra is emlékeztetett, hogy Nagy Imre nem kért kegyelmet. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Nagy Imrét és társait kivégzésük után először a börtön sétálórészén földelték el, majd kátránypapírba csomagolva, arccal lefele, összedrótozott kézzel és lábbal, jelöletlen sírokba, hamis nevek alatt temették el őket, „megölni kevés volt, ki akarták törölni őket a történelemből. Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás az özvegyeknek, családtagoknak.” „A hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást a megalkuvást helyett” – hangsúlyozta Nagy Imréékről a miniszterelnök, hozzátéve: idén október 23-án ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját. Ha sikerült új lapot nyitnunk, megértenünk, mit jelent számunkra '56 öröksége, akkor talán először ezt az ünnepet derűvel a szívünkben ülhetjük meg. Már látjuk a történet végét, látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahova az 1956-osok el akarták juttatni. Saját döntéséből hazánk a szabad világ része lett, lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát – húzta alá Magyar Péter, aki szerint Orbán Viktor később  „ aprópénzre ”  váltotta 1989-es, történelmi beszédét. Az Országgyűlés Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulóján a nemzeti és történelmi zászlók jelenlétében megemlékezett az 1956-os hősökről. Az Országgyűlés hétfőn is ülésezett, a vitákról itt számoltunk be . A képviselők többsége  megszavazta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A Tisza Párt kezdeményezésére egy személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Az elfogadott javaslatban rögzítettek alapján Orbán Viktor már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Az Országgyűlés rendkívüli ülése 9 órakor kezdődik. Az egyik legfontosabb pont a hatezermilliárd forintnyi uniós forrás hazahozatala érdekében benyújtott javaslatcsomag, amelyről itt írtunk részletesen .