● news.bsdnet.hu

Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal folytatódott. Toroczkai László kijelentette: Egy országot meg lehet szállni tankokkal, és meg lehet szállni bankokkal. Az elmúlt évtizedekben ezt nagyon jól láttuk Magyarországon is. A Mi Hazánk elnöke rámutatott, hogy a bankok évente 1500 milliárd forintnyi profitra tettek szert, ezért nem tudja, miért kell védeni a bankokat, vagy miért nem tudják elfogadni a kamatstopot és a kistelepülésekre telepítendő bankautomatákat. Magyar Péter válaszában leszögezte: Amíg én miniszterelnök leszek, addig ez a kormány soha nem fog a bankok oldalára állni, de szerintem utána sem. „Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, amikor videóz” – jegyezte meg Magyar Péter. Forsthoffer Ágnes házelnök azt kérte, hogy ne zavarják a felszólalót. Magyar Péter azt is hozzátette, hogy ne csináljanak színházat, amit nevetés fogadott. Magyar Péter folytatva a válaszát arra hívta fel a figyelmet, hogy a babaváró hitelek visszafizetési moratóriumát meghosszabbították, sőt, azon dolgoznak, hogy alacsonyabb kamat legyen, ha nem születik meg a vágyott gyermek. A miniszterelnök azt is tisztázta, hogy nem törlik el a kamatstopot. Társadalmi egyeztetésre bocsátották a javaslatot. Szeptember 30-ig van meghosszabbítva, tényleges megoldást próbálnak találni, miközben azon dolgoznak, hogy lejjebb menjenek a kamatok. Rétvári Bence napirend előtt arról beszélt, hogy bizonytalanság van az iskolai folyosókon, mert nem tudják az emberek, hogy pontosan mire gondol a miniszter asszony. A KDNP politikusa felsorolta: nem tudják, hogy milyen tervek vannak a kormánynak a kistelepülési iskolákkal, az egyházi iskolákkal, vagy a hat-nyolc osztályos gimnáziumokkal. Magyar Péter válasza: Ahhoz azért kell arc vagy önbizalom, hogy az önök frakciójából bárki az oktatással kapcsolatban beszéljen. Ehhez frakcióvezető úr, kell arc. Ha valamit tönkretettek, ha valamelyik szektorban dolgozókat lenézték, megalázták, az pont az oktatás. Önök berakták a Belügyminisztériumba, egy nyugdíjas rendőr alá az oktatást, az egészségügyet, a szociális területet, a gyermekvédelmet. A miniszterelnök szerint ma felszabadultság érzés van az iskolákban, „mit gondol a 18 éves diákok 95 százaléka miért a Tiszára szavazott?” „Önök lettek az új MSZP, az új DK és az új SZDSZ. Nem tudják elviselni, hogy a magyar választók döntöttek, soha nem látott felhatalmazást adtak, soha nem látott részvétel mellett” – húzta alá Magyar Péter, hozzátéve, egyeztettek egyházi iskolák igazgatóival, akik arról számoltak be, hogy velük még soha nem ült le miniszterelnök, vagy az oktatási miniszter. Magyar Péter azt javasolta Rétvári Bencének, hogy „ne csináljon magából viccet.” Az ülés a napirend előtti felszólalásokkal folytatódott. Toroczkai László kijelentette: Egy országot meg lehet szállni tankokkal, és meg lehet szállni bankokkal. Az elmúlt évtizedekben ezt nagyon jól láttuk Magyarországon is. A Mi Hazánk elnöke rámutatott, hogy a bankok évente 1500 milliárd forintnyi profitra tettek szert, ezért nem tudja, miért kell védeni a bankokat, vagy miért nem tudják elfogadni a kamatstopot és a kistelepülésekre telepítendő bankautomatákat. Magyar Péter válaszában leszögezte: Amíg én miniszterelnök leszek, addig ez a kormány soha nem fog a bankok oldalára állni, de szerintem utána sem. „Pócs képviselő úr, legalább a reflektort kapcsolja ki a telefonján, amikor videóz” – jegyezte meg Magyar Péter. Forsthoffer Ágnes házelnök azt kérte, hogy ne zavarják a felszólalót. Magyar Péter azt is hozzátette, hogy ne csináljanak színházat, amit nevetés fogadott. Magyar Péter folytatva a válaszát arra hívta fel a figyelmet, hogy a babaváró hitelek visszafizetési moratóriumát meghosszabbították, sőt, azon dolgoznak, hogy alacsonyabb kamat legyen, ha nem születik meg a vágyott gyermek. A miniszterelnök azt is tisztázta, hogy nem törlik el a kamatstopot. Társadalmi egyeztetésre bocsátották a javaslatot. Szeptember 30-ig van meghosszabbítva, tényleges megoldást próbálnak találni, miközben azon dolgoznak, hogy lejjebb menjenek a kamatok. Magyar Péter egyetértett Novák Előddel abban, hogy jóvá nem tett hiány az ügynökakták teljes megnyitása. A kormányfő szerint valószínűleg már jóvá nem tehető hiány a lusztrációs törvény, valamint vélhetően teljesen jóvá nem tehető a spontán privatizáció folyamata. Nyilvánosságra fogjuk hozni az ügynökaktákat – jelentette ki Magyar Péter. Hamarosan beterjesztik az ehhez szükséges jogszabályt. A miniszterelnök a luxusnyugdíjak ügyében is egyetért Novák Előddel, valamint a kitüntetési javaslatokat is szívesen fogadja. Magyar Péter megjegyezte, Rétvári Bence áthallásosan érthette, amikor arról beszélt, hogy egy szűk bűnözői kör mit tett a hazával. A miniszterelnök azt állította, hogy Kövér László annak idején nem Bibó Istvánról, hanem Károlyi Mihályról nevezte volna el a szakkollégiumot, ahonnan a Fidesz indult. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője hangsúlyozta: „Az '56-os hősök nem féltek, példaképek nekünk, áldozatot vállaltak a szabadságért, a hazáért, a magyar emberekért. Legyen példamutató a kiállásuk. Legyen áldott az emlékük.” Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a demokratikus rendszerváltoztatáskor a forradalom mégiscsak győzni tudott. Az igaz, hogy a rendszerváltoztatást követő időszak is felhalmozott adósságokat, az is igaz, hogy a kommunisták, köztük a legbrutálisabb bűncselekményeket elkövető kommunisták számonkérése sem történt meg úgy, ahogy annak meg kellett volna történnie – vélekedett a frakcióvezető, hozzátéve: „Ez nem teszi semmissé az 1956-os forradalom érdemeit a tekintetben, hogy azután erre az országra mindig is úgy tekintettek, mint amelyiknek szabadságszerető népe a világ legerősebb hadseregével is szembeszáll.” Rétvári Bence hangsúlyozta, egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik kimondták, hogy szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. Nem folytatnám, amit Novák Előd tett, hogy inkább aktuálpolitikai gondolatokat mondott, hanem visszatérnék az 1956-osokhoz. A szabadságharcunk legemblematikusabb alakja a pesti srác. Ez egy olyan szabadság, amit a mindennapi emberek robbantottak ki. Nem vezetők mögött sorakoztak fel, hanem ők maguk tették vezetőkké azokat az embereket, akikre emlékezünk. Ez a szépsége ennek a szabadságharcnak – húzta alá a KDNP képviselője, leszögezve, hogy Nagy Imre egy kritikus történelmi pillanatban tudott jó döntést hozni. Novák Előd felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan köztársaságban élünk, amit Szűrös Mátyás kiáltott ki. A rákosista alkotmány helyére hasonlóan egypárti Alaptörvény került, csak immár Szájer József nevével fémjelezve. Az elmúlt három évtizedből az MSZP és a Fidesz közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt feltárása, és az ügynökakták összeállítása – hangsúlyozta a Mi Hazánk politikusa, aki megvonná a „kommunista luxusnyugdíjakat”, valamint eltávolítaná a szovjet emlékművet. Novák Előd kiemelte, ideje fejet hajtani a Pongrácz fivérek előtt. Novák Előd kifogásolta, hogy a rendszerváltás után magas pozícióba jutott többek között Horváth József, Medgyessy Péter vagy Martonyi János, ahogy azt is, hogy 2006 után a Magyar-kormányban rendészeti államtitkár lett Tóth Gábor. Magyar Péter azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy „fiatal magyarok állnak a téren, hamarosan valaki beszélni fog, mindenki tudja, miért van itt, de senki nem tudja pontosan, mi fog történni. Annyit éreznek, hogy nemsokára minden megváltozik, Magyarország a következő napokban a nemzetközi sajtó címlapjaira kerül. A mából visszanézve próbáljuk meg elképzelni, mit érezhettek az őseink a téren. Milyen cipőt vettek fel a történelemhez, ki vigyázott a gyerekeikre, belegondoltak-e a mögöttük álló hónapokba, évekbe, gondolkodtak-e azon, hogy a térről hova és hogyan tovább, hogy mekkora áldozatot hoznának az országért. Gondolkodtak-e azon, hogy mi lesz, ha nem sikerül, és mi lesz, ha nem sikerül. Tudták-e reggel, hogy aznap történelmet fognak írni. Fiatal magyar állnak a térne 1956. október 23-án a Kossuth téren és 1989. június 16-án a Hősök terén. Akik ebben a pillanatban a történelmet írják, akik a téren, állnak, egyszerre néznek a szüleik, a nagyszüleik és a gyermekeik szemébe. Azt mondják a szüleik generációjának, hogy nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták. Bátor és naiv ígéretet tesznek a következő generációnak arra, hogy mostantól minden más lesz.” Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg. Az 1956-os forradalom elbukott, az 1989-es rendszerváltás részben kudarcba fulladt. Nem egy emléknap megértése, hogy miért történt mindez, de dolgunk annak megértése, hogy mit tanulhatunk tőlük. Elődeinkkel ellentétben nem szeretnénk kisajátítani, birtokolni sem 1956, sem 1989 történetét. Nem szeretnénk eldönteni, kik voltak az igazi '56-osok vagy az igazi rendszerváltók – húzta alá a miniszterelnök, hozzátéve, épp az a csodálatos ezekben a napokban és terekben, hogy épp az egész nemzet napjai és terei voltak. Magyar Péter leszögezte, a tanulságok nehezek. „1956-ban Nagy Imre pártjával szembeni lojalitása, azonosulása, sorsközössége megvolt, így érkezett ő a forradalomba. Eleinte bizonytalan hőse volt a forradalomnak, nem a pesti srácok magától értetődő erkölcsi tisztaságával lépett a történelembe, sőt, habozott is, vívódott, elvtársaknak hívta a forradalmárokat a Kossuth téren” – folytatta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Nagy Imre szabad akaratából választotta a hazát a párt helyett. Magyar Péter arra is emlékeztetett, hogy Nagy Imre nem kért kegyelmet. Magyar Péter arról is beszélt, hogy Nagy Imrét és társait kivégzésük után először a börtön sétálórészén földelték el, majd kátránypapírba csomagolva, arccal lefele, összedrótozott kézzel és lábbal, jelöletlen sírokba, hamis nevek alatt temették el őket, „megölni kevés volt, ki akarták törölni őket a történelemből. Hogy ez nem sikerült, azért egy nemzet lehet hálás az özvegyeknek, családtagoknak.” „A hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást a megalkuvást helyett” – hangsúlyozta Nagy Imréékről a miniszterelnök, hozzátéve: idén október 23-án ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját. Ha sikerült új lapot nyitnunk, megértenünk, mit jelent számunkra '56 öröksége, akkor talán először ezt az ünnepet derűvel a szívünkben ülhetjük meg. Már látjuk a történet végét, látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahova az 1956-osok el akarták juttatni. Saját döntéséből hazánk a szabad világ része lett, lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát – húzta alá Magyar Péter, aki szerint Orbán Viktor később  „ aprópénzre ”  váltotta 1989-es, történelmi beszédét. Az Országgyűlés Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének évfordulóján a nemzeti és történelmi zászlók jelenlétében megemlékezett az 1956-os hősökről. Az Országgyűlés hétfőn is ülésezett, a vitákról itt számoltunk be . A képviselők többsége  megszavazta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A Tisza Párt kezdeményezésére egy személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Az elfogadott javaslatban rögzítettek alapján Orbán Viktor már nem lehet Magyarország miniszterelnöke. Az Országgyűlés rendkívüli ülése 9 órakor kezdődik. Az egyik legfontosabb pont a hatezermilliárd forintnyi uniós forrás hazahozatala érdekében benyújtott javaslatcsomag, amelyről itt írtunk részletesen .